Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Jelenleg a washingtoni rendezési módozatok közül három fő elképzelést emelnek ki, amelyek mentén az orosz-ukrán háborút le lehetne zárni. Ezek közül a leghomályosabbat egyelőre Richard Grennel egykori német nagykövet vetette fel, miszerint Ukrajnában alakítsanak ki autonóm területeket. Ezek mivoltát és mikéntjét ugyan nem fejtette ki, de nagy valószínűséggel a donbászi szeparatista területekre vonatkozhat, amelyeket jelenleg Oroszország felügyel.
Az alelnöki szék elfoglalására váró J.D. Vance elképzelése szerint Ukrajnának le kellene mondania a NATO-tagságáról, a megszállt területeket pedig átengednie Oroszországnak. Ukrajna tulajdonképpen egy semleges demilitarizált terület kellene hogy legyen, az Oroszországgal közös határát viszont jelentősen meg kellene erősíteni annak érdekében, hogy Oroszország ne kezdeményezhessen új inváziót. Az ország újjáépítését Vance szerint az európai nemzeteknek kellene biztosítani.
A harmadik elképzelés az Oroszországért és Ukrajnáért felelős különleges megbízott, Keith Kellogg javaslata is, amelynek egyik kulcseleme, hogy – bár ez korábban tabu volt nyugati körökben – azonnali tűzszünetet javasol a tárgyalások idejére. Kellogg javaslata a fentiekhez képest a legkidolgozottabb, még áprilisban jelent meg az America First Policy Institute honlapján. A terv szerint Ukrajna katonai támogatása Kijev tárgyalási hajlandóságának függvényévé válna.
Amennyiben Kijev elutasítaná a tárgyalásokat, úgy Washington jelentősen mérsékelné az ország támogatását.
A tárgyalások idejére azonnali fegyverszünetet rendelnének el, és a háborút tárgyalásos rendezéssel zárnák. A tűzszünet alatt és a jövőben is Ukrajna fegyverekkel való támogatása továbbra is fennmaradna Kellogg szerint, hogy Oroszország ne tudja kihasználni ezt az időt további területszerzésre, vagy egy újabb invázió előkészítésére.
Oroszországot azzal motiválná Kellogg és az áprilisi javaslat társzerzője, Fred Fielz, hogy amennyiben azt elutasítja, úgy Ukrajnát állig felfegyverzik, olyan mértékben, hogy az a harctéren is vereséget tudjon mérni Moszkvára. Vannak ennél azonban Moszkva szempontjából kedvezőbb ajánlatok is. Így például Ukrajna NATO tagsága eltolódna, mi több, a szankciók egy részét is feloldanák, amennyiben Moszkva egy Ukrajna számára is elfogadható békeszerződést ír alá, viszont Ukrajna újjáépítésére megsarcolnák az orosz energiahordozókból származó bevételeit.
Mindez persze nem hangzik rosszul és elviekben meg is állíthatná a több mint 1000 napja tomboló pusztítást. De kellenek ezek valakinek egyáltalán? A javaslatok mindegyike szerint Ukrajna területeket is veszít (ha nem is teljesen, ugyanis nem arról lenne szó, hogy Ukrajna hivatalosan lemondana azokról – erre az ukrán alkotmány nem ad lehetőséget – hanem elfogadja azt, hogy azokat katonai úton szerzi vissza, hanem diplomáciai erőfeszítésekkel, de ez akár évtizedekig is eltarthat), és még NATO-tagsága is egyre homályosabbá válik.
Mit lépnének az oroszok?
Ukrajna tehát azért szenvedett ennyi ideig, hogy végül területek és NATO-tagság nélkül maradjon. Kijev számára ez hatalmas kockázattal jár, ha ezt belpolitikai és hatalommegtartási szempontból vizsgáljuk. Ezt valószínűleg Washingtonban is felmérték. Korábban ugyanis teljesen érthető és védhető narratíva volt az, ha Ukrajna úgy kerül ki a háborúból, hogy nem tud semmilyen pozitív eredményt felmutatni társadalma felé, amelyekért úgymond „megérte” kiállni a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/12/09/ukrajna-haboru-beketerv-usa-donald-trump/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!