Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Moszkva számára a kínai államfő európai körútja elsősorban az ukrajnai háborút illetően fontos, annál is inkább, mivel a kínai béketerv bevallottan Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatásának fő témái közé tartozott” – jelentette ki Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek.
Ezzel kapcsolatban kifejtette: a nyugati országok remélik, Kína is részt vesz június közepén a svájci békecsúcson, amelynek célja, hogy „legalább részben az effektíve teljes orosz vereséget feltételező, illetve egyre kivitelezhetetlenebbnek tűnő ukrán béketerv mellé állítsák a globális Dél országait, és rávegyék őket arra, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra az Ukrajnának kedvezőbb békefeltételek kivívása érdekében”.
Ugyanakkor Kosztur András rámutatott: Kína úgy véli, az Oroszország részvétele nélkül zajló békekonferenciáknak nincs értelme, és svájci jelenléte épp emiatt több mint kérdéses.
Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov nemrég kijelentette, hogy Moszkva támogatja a kínai béketervet, ami a diplomáciai gesztuson túl arra is utalhat, hogy az oroszok számítanak a kínaiak közvetítői szerepvállalására a háború lezárását illetően. Ilyen szempontból jelzésértékű, hogy mely országokat látogatta meg Hszi Csin-ping. Franciaország elnöke, Emmanuel Macron számos kétértelmű kijelentést tett a háborúval kapcsolatban – egyszer olimpiai békét javasolt, máskor csapatok küldésével fenyegetőzött –, és önmagát gyakran Európa vezető, önálló hangjaként igyekszik pozícionálni a nemzetközi térben. Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig többször is hangsúlyozta, hogy támogatja a kínai béketervet és általában minden, a háború mielőbbi lezárására irányuló törekvést
– magyarázta lapunknak a XXI. Század Intézet vezető kutatója.
A kínai államfő budapesti látogatását követően az Index interjút készített Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával, akit többek között arról is kérdeztünk: elmegy-e Orbán Viktor a svájci békecsúcsra.
Egyelőre még nem hoztunk döntést arról, hogy részt veszünk-e rajta, és ha igen, akkor milyen szinten képviselteti magát Magyarország. Alapvetően minden békekezdeményezést helyesnek tartunk, Magyarország minden béketervet támogat, noha a mi megközelítésünk más, mert azt gondoljuk, hogy ameddig a fegyverek dörögnek, elsősorban nem tervekkel kell előállni. Először tűzszünetre van szükség, amely kinyitja a béketárgyalások előtt a kaput, és aztán hosszú és nehéz folyamat eredményeként lehet eredményes és tartós megállapodásokat kötni. Olyan béketárgyaláson azonban nincs nagy esélye az előrehaladásnak, amelyikre az egyik hadviselő felet nem hívták meg
– fogalmazott Orbán Balázs.
Kosztur András arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati sajtóban megjelentek olyan értékelések, melyek szerint a kínai elnök látogatásával éket akar verni az Egyesült Államok és Európa közé. De a kutató szerint valójában arról van szó, hogy Hszi Csin-ping azokba az országokba utazott el, amelyek már eleve hangot adtak valamilyen módon önálló, Washingtontól független álláspontjuknak külpolitikai kérdésekben.
„Szimbolikus volt az is, hogy Szerbiát éppen a belgrádi kínai nagykövetség amerikaiak általi lebombázásának huszonötödik évfordulóján látogatta meg a kínai elnök, ami mintegy nyomatékosította Peking amerikai hegemóniatörekvésekkel szembeni álláspontját. Éppen emiatt Moszkva számára sem ad okot aggodalomra a jelenlegi kínai körút – annak ellenére, hogy Franciaország és Magyarország is hivatalosan a »barátságtalan országok« listáján szerepel a Kreml szerint –, hiszen Kína az út során semmilyen jelét nem adta annak, hogy változtatni kívánna a háborúban eddig kinyilvánított, békepárti és semleges álláspontján” – mondta a XXI. Század Intézet vezető kutatója lapunknak.
Kényes egyensúly az orosz érdek
Kérdésünkre válaszolva Kosztur András azt is kifejtette, hogy az európai–kínai kapcsolatok ügyében Oroszország vélhetően leginkább a status quo fenntartásában érdekelt.
Moszkva számára nem lenne előnyös, ha túlzott közeledés indulna meg Kína és Európa között, hiszen ez a jelenlegi orosz–európai viszonyra tekintettel könnyen az orosz–kínai kapcsolatok romlásához vezethetne. Ugyanakkor a kiegyensúlyozott kapcsolatok megtartása adott esetben segíthet elkerülni az eszkalációt, lehetővé teszi azt, hogy Kína akár közbenjárjon Európában Oroszország érdekeiben, hosszabb távon pedig azoknak a kereskedelmi folyosóknak a fontosságát sem szabad figyelmen kívül hagynunk, amelyek Oroszország területén keresztül haladva kötötték volna össze egymással Kínát és az Európai Uniót
– fogalmazott a kutató.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!