Az Európai Parlamenti választások után szeptemberben folytatódik a választási dömping Németországban, hiszen szeptember 1-jén, vasárnap a mindössze 2,1 milliós lélekszámú, de festői tájakkal rendelkező Türingiában, valamint a Drezda székhelyű Szászországban választanak maguknak új parlamentet a helyiek, amiket majd szeptember 22-én Brandenburg követ.
A választás kapcsán két narratíva terjed a német közéletben: egyrészt, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) története során először nyerhet meg tartományi választásokat, valamint hogy az Olaf Scholz vezette szövetségi kormányban lévő pártok óriási vereségbe futnak bele – a legkisebb juniorpartner, a piacpárti, liberális FDP országos szervezete például némelyik tartományban még pénzt se ad a helyi szervezet kampányára.
Ezeknek az oka pedig, kicsit összetettebb, mint hogy a Scholz-kormány kaotikus működésével, valamint az Alternative für Deutschland (AfD) populista, egybites üzeneteivel magyarázzuk,
ugyanis most vasárnap sok kelet-német nem kizárólag az AfD menekültellenes politikájára mond igen, hanem az egész német politikai rendszerre egy nemet,
vagy ha nem is teljesen nemet, de az azzal való elégedetlenségükre mutat rá. Elvégre ahogy Bukovics Martin és Techet Péter a Gemisten rámutatott, a német egyesítés valójában úgy történt meg, hogy az egykori NDK tartományai beléptek a nyugat-németországi politikai rendszerbe, majd az egyesülés következtében másnap úgy kellett helytállniuk az állami tervgazdálkodás helyébe lépett kapitalizmusban, hogy abban se tapasztalatuk, a sikerességhez pedig tőkéjük nem volt – utóbbi egyébként még az egyesítés után 35 évvel sem teljesen.
Így nem véletlen, hogy Szászországban és Türingiában is most vasárnap a szövetségi kormányban szereplő pártok, a szociáldemokrata SPD, az ökobaloldali Zöldek, valamint a piacpárti, liberális FDP csak mellékszereplői az eseményeknek, hiszen a hangsúly két szélsőségesnek tartott erő, az AfD-n és az egykori NDK-pártállam utódpártjából, die Linkéből kiváló Sahra Wagenknecht pártja, a BSW-n (Bündnis Sahra Wagenknecht, azaz Sahra Wagenknecht Szövetsége) van – a két párt ugyanis megkerülhetetlenné fog válni mind az erfurti, mind a drezdai törvényhozásban.
Áttörni a szélsőjobboldali üvegplafont
Mindkét tartomány közvélemény-kutatásaiban az AfD vezet. Míg Türingiában bőven hibahatáron felül előzi a kereszténydemokrata CDU-t, addig Szászországban fej fej mellett állnak egymás mellett.
Ráadásul a múlt heti solingeni késes terrortámadás is a migrációellenes üzeneteivel kampányoló pártot erősítheti.
Az AfD két helyi szervezete közül egyébként a bíróság szerint fasisztának is nevezethő Björn Höcke örülhet inkább, hiszen vezetésével Türingiában a párt 29,5 százalékponton áll, amit a CDU 22,3 százalékponttal követ, azaz a legvalószínűbb, hogy a nemrég egyébként náci jelszavak használata miatt pénzbírságra ítélt Höcke diadalával zárulhat a vasárnap este Erfurtban.
Annak ellenére, hogy Höcke az AfD nagyon erősen szélsőséges, ethnonacionalista szárnyához tartozik – 2020-ban még meg is szüntették a párt ezen szárnyát –, az AfD országos üzeneteitől nem igazán tér el, maximum pár helyi jellegzetességet hozzátesz, például hogy felmondaná a közmédia finanszírozásáról szóló szerződést, vagy hogy Türingia nevében beperelné a szövetségi kormányt annak migrációpolitikája miatt.
Az AfD továbbra is egy rendkívül leegyszerűsítő mi kontra ők keretezésben osztja fel a német pártrendszert – amiben olvastuk szerint az AfD szembehelyezkedik a szerintük káros rendszert életben tartó többi párttal –, emellett mindkét tartományban a legfőbb ígéretük a migránsok visszatoloncolása, valamint hogy kormányon nem finanszíroznának szerintük liberális, elfogult szervezeteket és tartományi programokat.
Ezenkívül többek között több vidéki fejlesztést ígérnek; beszüntetnék a szerintük német iparra és munkásokra káros klímaváltozás elleni harcot – bár a párt neoliberális gazdasági politikája miatt számukra inkább az ipar és a tőke érdeke a fontosabb –, ezenkívül Höcke például Türingiában az AfD-t szövetségesnek nyilvánító alkotmányvédelmi hivataltól elvenné azt a jogkörét, hogy a szélsőségeseket figyelje.
Annak ellenére, hogy Höcke vezetésével Türingiában, Jörg Urban vezetésével pedig Szászországban is jó esélyük van, hogy megnyerjék a választásokat,
jelenleg az a legvalószínűbb, hogy az AfD győzelmei ellenére nem fog kormányozni sehol.
Az arányos választási rendszer miatt 30 százalék körüli eredményeikkel nem fognak tudni felmutatni többséget, koalíciós potenciáljuk pedig csak egy hajszálnyival nagyobb a nullánál, így legjobb esetben is csak a kétharmados törvényjavaslatok kapcsán lehetnek kerékkötők, valamint győzelmek esetén a miniszterelnök-jelöltjeik bejelentkezhetnek a jövő évi szövetségi választásokra a párt kancellárjelölti versenyébe, hogy azzal az AfD végre teljesen levetkőzze az eddig olykor magát polgárinak mutató képét.
A német politikában – csak úgy mint az Európai Parlamentben – a szélsőjobbot továbbra is karanténban tartják, így a politikára inkább közvetetten lehet hatása, még inkább jobbra tolva az amúgy is inkább konzervatív németeket, hogy például a migráció mellett a kampány másik főbb témáját adó ukrajnai háború kapcsán is a többi párt közeledjen az álláspontjuk felé, amivel a kelet-németek többsége egyébként egyetért.
Királycsinálók a one woman show hátán felkapaszkodó ismeretlenek lehetnek
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!