Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Trump döntése két kérdést vet fel:
- az Egyesült Államok valóban, jogszerűen lépett-e ki a WHO-ból?;
- vajon más szereplők tehetetlenek-e az ország kilépésének megakadályozására, vagy ha az megtörténik, annak alakítására, hogy az miként befolyásolja majd a globális egészségügyi együttműködést?
A válasz mindkét kérdésre nemleges. Trump végrehajtási rendelete csak a kezdete egy összetett jogi és geopolitikai küzdelemnek, amelynek váratlan globális hatásai lehetnek.
Az Egyesült Államok nem önzetlenségből, hanem azért segítette a WHO létrehozását 1948-ban, mert megértette, hogy a szervezet milyen óriási hasznot tud nyújtani az országnak. A csatlakozáskor Harry Truman elnök kijelentette, hogy a nemzetközi együttműködés „megkímél bennünket a pusztító járványoktól való kísértő félelemtől”. Azóta a WHO-nak voltak jelentős sikerei, mint például a himlő felszámolása, és kudarcai is, mint például az AIDS-re adott korai válaszlépések az 1990-es években.
A végrehajtási rendelet utasítja a külügyminisztert és a Gazdálkodási és Költségvetési Hivatal igazgatóját, hogy a WHO-t valahogy helyettesítsék „hiteles és átlátható amerikai és nemzetközi partnerekkel”. Ezt valószínűleg lehetetlen feladatnak fogják találni – nem utolsósorban azért, mert mindenki más már aktív tagja a WHO-nak.
Elvégre az amerikai tudósok csak egy WHO-misszió részeként jutottak információkhoz a kínai Vuhanban kitört koronavírus-járványról. A kétoldalú erőfeszítések helyettesítése működhet közeli szövetségesekkel, de egy többpólusú világban a riválisok és versenytársak nem valószínű, hogy megosztják egymással a vírusmintákat, megnyitják gyógyszerpiacaikat, vagy közvetlenül egy amerikai ügynökségnek jelentik be a járványkitöréseket. A WHO lényege éppen az, hogy csökkenti a tranzakciós költségeket és lehetővé teszi a bizalomépítést a nehéz kapcsolatokban.
Az Egyesült Államokra háruló költség pedig minimális,
a 260 millió dolláros becsült hozzájárulás az amerikai szövetségi egészségügyi és humánszolgáltatások 2024-2025-ös költségvetésének mindössze mintegy 0,07 százaléka, ami a Trump-kormányzat panaszai ellenére összhangban van az amerikai GDP-vel.
Az Egyesült Államok azonban önkéntesen jóval többet fizet be az általa becsült hozzájárulásnál, mert értéket lát a WHO sokféle programjában – a gyermekbénulás felszámolásától és a világjárványok elleni küzdelemtől kezdve a gyógyszeripari szabályozási kapacitásépítésen át a kínzások áldozatainak nyújtott mentális egészségügyi szolgáltatásokig.
De vajon az Egyesült Államok valóban kivonult-e a WHO-ból? Trump utasítása ellenére, még nem. És nem is lesz egyszerű ezt megtenni. 1948-ban a Kongresszus közös határozata (Public Law 643) felhatalmazta Trumant, hogy elfogadja a tagságot a világ új multilaterális egészségügyi szervezetében. Mivel a WHO alapszabálya nem rendelkezett a kilépésről, a Kongresszus egyéves felmondási időt írt elő, valamint azt, hogy az Egyesült Államok pénzügyi kötelezettségeit a szervezet felé mindvégig teljesíteni kell.
Katasztrófa lenne a WHO számára az amerikai kivonulás?
A felszínen persze egyértelmű csapás, hogy elveszíti a világ legerősebb országának finanszírozását és politikai támogatását. A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/01/31/who-egyesult-allamok-who-kilepes-kozegeszsegugy/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!