Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ez a finálé minden bizonnyal nem sikerült olyanra, amilyet Joe Biden elképzelt. A hamarosan 82. életévét betöltő politikus kemény időszakon van túl. A nyár nagy részében ellenfelei és szövetségesei romló egészségi állapotára utaló jelek után kutatva mikroszkóppal vizsgálták minden egyes lépését. Aztán egy rosszul sikerült tévévita után többé nem volt érdemes tagadni, hogy a demokrata elnök elméje már közel sem olyan éles, mint korábban.
A baloldalon egyedül csak ő nem látta be, hogy a republikánusok legfőbb kommunikációs fegyverének – miszerint túl idős az elnökséghez – már egyre több valóságalapja van.
Ezért a baloldali média és a washingtoni demokrata vezetés közel egy hónapon keresztül próbálta meggyőzni Joe Bident arról, hogy ne induljon az újraválasztásért. Az újabb Biden-ciklus koporsójába feltehetőleg Donald Trump – a merényletkísérlet után jelentősen – megugró népszerűsége verte be az utolsó szöget. A New York Times forrásai szerint ez idő alatt az elnöknek még korábbi barátjával, Barack Obamával is megromlott a viszonya, mert ameddig Joe Biden a delaware-i házában lábadozott a koronavírusból, Washigntonból a demokrata elit – köztük Obama volt elnök is – egyre hangosabban próbált nyomást gyakorolni az idős politikusra, hogy lépjen vissza.
Nancy Pelosi – a képviselőház korábbi elnöke –, a Clinton-házaspár, több szenátor, képviselő, és kampányfinanszírozó is kihátrált Biden mögül. Így végül az ellenfelénél – Donald Trumpnál – csak 3 évvel idősebb elnök kénytelen volt belátni, hogy ideje visszalépni.
Természetesen Biden elárulva érezte magát, és a demokrata választókat is, akik őt jelölték volna elnöknek – egyes információk szerint egy kicsit meg is zuhant a visszalépés után.
Annyi bizonyos, hogy a demokrata politikus az utóbbi két hétben vakációját töltötte eredeti otthonában, Delaware államban, amelyet 36 éven keresztül képviselt szenátorként. Az elnök nem először tér haza ide. Egyébként Joe Biden minden eddigi elnöknél több időt töltött szabadságon (jelentős teret engedve azoknak a spekulációknak, hogy az országot valójában nem ő, hanem Kamala Harris alelnök irányítja.)
Azonban Joe Biden még nem élvezheti a felhőtlen nyugdíjas éveket.
Habár a jelöltségből kigolyózták, Harris kampányában még aktívan közre kell működnie. Eközben sok kényes bel- és külpolitikai esemény is igényli figyelmét, mint például az közel-keleti konfliktus és a gazdaság stagnálása. Az elnök a hét elején állt vissza a munkába.
Most dől el, hogy milyen örökséget hagy maga után Biden
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy elnöksége nem 8, hanem csak 4 évig fog tartani, a 81 éves politikus és csapata minden egyes fronton elkezdett azon dolgozni, hogy a kulcsfontosságú célok, amelyek elnöksége elején lefektettek legalább részlegesen megvalósuljanak. Egyrészt azért, mert a demokratáknak azonnal szüksége van egy, a választóknak prezentálható sikerre, ha a Fehér Házat meg akarják tartani. Másrészt ott van az a tényező is, hogy Joe Bidennek egyre fogy az ideje, hogy valamilyen történelmileg jelentős intézkedést, más szóval valamilyen örökséget hagyjon hátra.
Az elnök ezért minden korábbinál keményebben presszionálja a demokrata képviselőket, hogy kipréseljenek valamit, ami megdobhatja a baloldal esélyeit – azonban a teljes kampányüzemmódban kizárt már, hogy a Republikánus Párt törvényhozói túl segítőkészek lennének ezeknek a céloknak az elérésében –, ahogy egész elnöksége alatt sem voltak azok, elég csak az Ukrajnának szóló segély kétpárti megállapodásának elakadására, vagy a családtámogatási intézkedéscsomag költségvetésének visszanyesésére gondolni. (A Biden-adminisztráció 4 évéhez ennek ellenére sok sikeresen végrehajtott kormányzati intézkedés köthető). Idő hiányában, elnöksége vége felé közeledve
Joe Biden fajsúlyosabban beleállt azokba a kérdésekbe, amelyekre elnöki hatalma kiterjed, például a külpolitikába.
Jelenleg azon dolgozik, hogy Izrael és a Hamász terrorszervezet végre békét kössön. Izrael már elfogadta az elnök kabinetjének tűzszüneti javaslatát, az iszlám fundamentalista szervezet azonban még nem. A két fél között tavaly ősszel kiújult a háború, miután a Hamász harcosai meglepetésszerű támadást hajtottak végre izraeli civilek ellen, több mint 1200 embert megöltek, több százat pedig túszként magukkal hurcoltak Gázába. Izrael azonnal megtorlóhadjáratot indított, amelyben már 40 ezer palesztin vesztette életét. Ennek ellenére a Hamász továbbra sem hajlandó visszaszolgáltatni az túszokat.
A múlt héten az Izraeli Védelmi Erők hat túsz holttestére bukkantak, köztük egy amerikai állampolgáréra, akit a terrorszervezet ölt meg. Biden az eset után azt nyilatkozta, hogy a Hamász meg fog fizetni ezért, azonban azt is hozzátette, hogy <a href="//index.hu/kulfold/2024/09/02/egyesult-allamok-joe-biden-izrael-hamasz-benjamin-netanjahu-tuszok-terror-izraelben/" id="hyperlink_7600b98217e60f1576769b8bd60e6296" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!