Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az idei konklávén a 69 éves amerikai Robert Francis Prevost személyében megválasztották a katolikus egyház 267. vezetőjét, aki XIV. Leó néven foglalta el a pápai széket. A történelem első egyesült államokbeli és észak-amerikai egyházfőjét a negyedik szavazási fordulóban sikerült megválasztani – legalább kétharmaddal. Amikor XIV. Leó pápa először megjelent az áldások loggiáján, Pietro Parolin is ott volt mellette.
Ő volt a favorit jelölt a konklávé előestéjén, és csaknem ötven év után újra olasz bíborosból lehetett volna Róma püspöke. A 70 éves olasz bíboros 2013 óta vatikáni államtitkár, szinte mindenki „a pápa helyetteseként” emlegeti őt a Vatikánban. Mellette szólt, hogy csaknem 50 év után ő lett volna az első olasz pápa, aki a konklávé ideje idején a bíborosi kollégium vezetőjeként is tevékenykedett, s ez is jócskán növelte az esélyeit.
Egy szép olasz kifejezéssel élve: Pietro Parolin volt a legkomolyabb papabile. Ez a kifejezést azokra a bíborosokra alkalmazzák, akiket az éppen aktuális konklávén valamilyen okból kifolyólag esélyesnek tartanak a pápaságra történő megválasztásra. Nem egy hivatalos cím, mégis sokat elmond azokról a bíborosokról, akik papabilitással rendelkeznek. (Kis kitérő: a magyar egyháztörténet két papbile bíborost tart számon: Bakócz Tamás esztergomi érseket, aki nagy esélyesként vett részt az 1513 márciusában, II. Gyula pápa halála után összeült konklávén, egészen az utolsó szavazási fordulóig vezetett, amikor is végül mégsem ő, hanem Giovanni di Lorenzo de’ Medici bíboros szerezte meg a többségi támogatást, s így X. Leó néven végül elfoglalhatta a pápai trónt. A másik papabile bíborosunk Erdő Péter esztergom–budapesti érsek, akit Szent II. János Pál pápa kreált bíborossá 2003-ban. A pápaságra esélyes bíborosok között tartották számon a 2013 márciusában, XVI. Benedek pápa lemondása után összeülő konklávé idején is, és most, Ferenc pápa halála után is.)
Aki pápaként megy be a konklávéra, bíborosként jön ki onnan
Visszatérve az idei konklávéra, az olasz sajtó és a nemzetközi fogadóirodák is egyértelműen Pietro Parolint tartották a fő esélyesnek. Ő volt az, aki a legerősebb papabileként lépett a Sixtus-kápolnába május 7-én, hogy aztán az ismert mondást beteljesítve bíborosként távozzon onnan másnap („Aki pápaként megy be a konklávéra, bíborosként jön ki onnan” ).
Mi az, amit biztos tudunk a pápaválasztásról?
24 óra alatt 4 szavazás volt, a végeredmény pedig borította a papírformát. Az is ismert, hogy a nyolcvan év feletti bíborosok nem szavaztak, éppen azok, akik Ferenc pápa kormányzását kifogásolták, annak mélyreható korrekcióját szorgalmazták.
Néhány újság még csütörtök kora délután arról írt, hogy patthelyzet alakult ki a bíborosok között: Parolin 49, Prevost pedig 38 szavazatot kapott, ők ketten a legtöbbet (ezeket a számokat fenntartásokkal kell kezelni, lehetnek igazak, de épp annyira hamisak is). A számok azt mutatják, hogy a két ferenci jelöltnek komoly esélye volt a kétharmados többségre, de egyiküknek se lenne meg a másik támogatása nélkül a szükséges voksmennyisége. Állítólag délután, akárcsak 2013-ban, a szavazatok az egyik jelölt javára jelentősen elmozdultak: ezúttal az amerikai bíboros javára tolódtak el, meghaladva a 89-et.
A szigorú zárlat miatt persze érdemes ezeket a számokat fenntartással kezelni, ugyanakkor az a tény, hogy XIV. Leó maga mellé állította Parolint az urbi et orbi áldás előtt, egy világos jelzés lett a külvilágnak: legyőztem őt, de együtt megyünk tovább, nem lesz ellenségeskedés Ferenc megválasztott utóda és hű emberei között. A közös megjelenés egyértelmű üzenet a világnak: nemcsak Ferenc pápa külpolitikája és a Kínával, valamint a globális Déllel folytatott párbeszéd kihívásai érinthetetlenek, de közösen dolgoznak tovább a XIV. Leó első beszédében emlegetett „lefegyverző béke” érdekében is.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!