2021. december 2., csütörtökMa Melinda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 319,00 Ft | CHF: 347,00 Ft
2021.12.02. Melinda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 319,00 Ft | CHF: 347,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Milyen lesz az új német külpolitika?

Hirdetés

Milyen lesz az új német külpolitika?

Bár az új német szövetségi parlament már összeült, a kormány felállítása még várat magára, tekintve, hogy a koalíciós tárgyalások csak nemrég kezdődtek meg a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok között, megnyitva az utat egy „jelzőlámpa-koalíció” létrehozásához. A belpolitikai stabilitásra márpedig a jelenlegi nemzetközi helyzetben mihamarabb szüksége van nemcsak Németországnak, hanem egész Európának is. A globális nagyhatalmi verseny fokozódni látszik, a nemzetközi közbeszédben új hidegháborút emlegetnek az Egyesült Államok és Kína között. Ursula von der Leyen szeptemberi helyzetértékelő beszédében hangsúlyos szerepet kapott az Európai Unió világpolitikai szerepének erősítése, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a 2022-es évet az európai védelem évének nyilvánította, Emmanuel Macron elnök az afganisztáni kivonulás kapcsán pedig ismételten egy európai haderő felállítására szólított fel.

Ezen európai ambíciók egyike sem képzelhető el a kontinens vezető politikai és gazdasági hatalma nélkül. Németország nemzetközi súlya ellenére a kül- és biztonságpolitikai témák a kampány alatt mégis eltörpültek az olyan kérdések mellett, mint a klímasemlegesség vagy a minimálbér. Maga a jövendő külügyminiszter személyéről sem lehet még sok mindent tudni. Tekintve, hogy a zöldek a környezetvédelmi tárcát akarják majd a kezükben tartani, a liberálisok vezetője, Christian Lindner pedig a pénzügyminiszteri posztra vágyik, esélyes, hogy a külügyi tárcát valamely kevésbé karizmatikus személyiség fogja betölteni.

Már elmúltak azok az évek, amikor Hans-Dietrich Genscher- vagy Joschka Fischer-kaliberű politikusok menedzselték a német külpolitikát,

Hirdetés

az elmúlt 10 évben a poszt határozottan veszített presztízséből (a német társadalom szerint Heiko Maasnak felelősséget kellene vállalnia a kudarcos afganisztáni kivonulásért), így a fő külpolitikai lépéseket Angela Merkel tette meg. Annegret Kramp-Karrenbauer pedig hiába jön elő merész tervekkel és beszédekkel, a védelmi miniszternek lényegében nincsen beleszólása a magas szintű stratégiai kérdésekbe.

2014–2015 folyamán a német kül- és biztonságpolitikai diskurzusban hangsúlyosan megjelent a nagyobb nemzetközi felelősségvállalás ambíciója, amely a mai napig vezető német politikusok és a parlamenti pártok (a szélsőbaloldali Linke és a szélsőjobboldali AfD kivételével) egységes támogatását élvezi. Legutóbb Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésén hangsúlyozta, hogy bármi történjék is a szövetségi választásokon, a világ nemzetei továbbra is számíthatnak Németországra. Ezen irányvonal gyakorlati végrehajtása terén azonban a Merkel-kormányok teljesítménye vegyes képet mutatott. Több szakértő is a legfőbb problémát abban látja, hogy nem lett tisztázva, hogyan is kellene Németországnak nagyobb nemzetközi felelősséget vállalnia.

A felemás német nemzetközi teljesítményben maga Angela Merkel személye is szerepet játszott: a kancellár stratégia helyett mindig rövid távú taktikai lépésekben gondolkodott, nem hitt hosszú távú víziókban. A nemzetközi válságok kezelésében mindig az elhúzódó, lassú tárgyalások híve volt, kerülte a hirtelen elhatározásokat, hagyományos pacifistaként ódzkodott a katonai fellépésektől, a gazdasági és biztonsági ügyeket pedig egymástól külön kezelte. Utóbbira szemléletes példa az Oroszországgal való kapcsolat, melyben Merkel személyesen állt ki az Északi Áramlat 2 mellett, ugyanakkor Litvániában is állomásoznak német katonák a NATO megerősített, előretolt jelenléte keretében.

A német kül- és biztonságpolitika terén érthető módon tehát nagyok az elvárások a következő kancellárral (nagy valószínűséggel Olaf Scholz) és kormányával szemben. A külpolitika fő irányainak kijelölésében a kancellár központi szerepet tölt be, ebből fakadóan, ha valamiféle előrejelzést szeretnénk adni, elsődleges szempont lehet Scholz külpolitikáról vallott nézeteinek áttekintése. Scholz tagadhatatlan előnye pénzügyminiszteri tapasztalata, így már komoly rálátással bír az ország lehetőségeira. A három kancellárjelölt közel másfél órás külpolitikai vitájában a szociáldemokrata jelölt feltűnően kitűnt higgadtságával, a vita végén Baerbock és Laschet egyaránt elismerte pragmatikus hozzáállását.

Mindezt jól szemlélteti, hogy Scholz elkerülhetetlennek tartja a 21. századi világrend multipoláris jellegét, amelynek szerinte, ha tetszik, ha nem a nyugatitól eltérő értékrendű országok is részesei. Így tehát Kínával és Oroszországgal szemben egységes európai fellépést, de békítő párbeszéd fenntartását hangsúlyozza. Merkel politikai stílusához hasonlóan, tartózkodott az egyértelmű állásfoglalásoktól, ügyesen kikerülve a provokatív témákat. Így például a kérdésre, hogy Németország továbbra is fog-e fegyvereket exportálni autoriter közel-keleti államoknak azt válaszolta, hogy óvatos felügyelet alatt, de igen. A kérdést, hogy a Bundeswehr fog-e harci drónokkal rendelkezni, úgy hárította, hogy a közös európai fejlesztésű Eurodrón projekt már elindult (amely felszerelhető precíziós fegyverekkel, de erről Scholz hallgatott). Itt érdemes megjegyezni, hogy harci drónok beszerzéséről szóló vita Németországban már […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/11/13/nemetorszag-biztonsagpolitika-kulpolitika-kancellar-kormany/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Lemond a pártelnökségről Sebastian Kurz, teljesen kivonul a politikából

Lemond a pártelnökségről Sebastian Kurz, teljesen kivonul a politikából

Visszaadja a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki székét Sebastian Kurz volt osztrák kancellár, és elhagyja …