Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Asztanában egyelőre nem tartanak attól, hogy az iráni háború közvetlenül elérné Közép-Ázsiát: a helyi lakosság zöme sokkal inkább a konfliktus gazdasági következményeiről beszél. „Irán kazahsztáni megítélése kettős képet mutat: vannak, akik elutasítják Iránt, mint radikális iszlamista rendszert, mások viszont tisztelik, mert saját függetlenségét és nemzeti érdekeit védi. Itt többségében messze közel-keleti konfliktusként tekintenek az iráni háborúra, semmint közvetlen közép-ázsiai biztonsági fenyegetésként” – magyarázta Zhanat Momynkulov, az asztanai L. N. Gumilyov Eurázsiai Nemzeti Egyetem (ENU) oktatója.
Asztanában a mindennapok zavartalanok, a városban nem volt érzékelhető háborús feszültség; a konfliktus inkább a beszélgetésekben, mintsem az utcák hangulatában jelent meg. A szakértő szerint ez alól a nyugat-kazahsztáni régiók, különösen Atirau és Mangisztau, képezhetnek kivételt a Kaszpi-tenger közelsége miatt. Ott található ugyanis az ország olajtermelésének központja, a régióban amerikai érdekeltségek is vannak – például a Tengiz olajmezőben –, amelyek miatt a térség különösen érzékeny lehet egy esetleges eszkalációra.
Világpiaci sokk és lehetőség
Az iráni háború elsősorban annak gazdasági következményei révén érheti el Kazahsztánt. Az olajárak emelkedése rövid távon Asztanának is kedvez, hiszen extra bevételeket jelent, hosszú távon azonban már inkább negatív hatású lehet: utóbbi tekintetében kereskedelmi fennakadásokkal, az exportlehetőségek szűkülésével, az ellátási láncok sérülésével, valamint többletköltségekkel kell számolnia az országnak. Ha a konfliktus elhúzódik, a szállítások leállhatnak vagy megdrágulhatnak.
Kazahsztán egyébként Iránba is exportál árut, például gabonát és mezőgazdasági termékeket. A Hormuzi-szoros lezárása szintén egyszerre jelentene világpiaci sokkot és lehetőséget: amennyiben a globális szereplők új útvonalakat keresnek, Kazahsztán tranzitországként felértékelődhetne, nőhetne a szerepe az Európa és Kína közötti szállításban.
Ez azonban inkább potenciális lehetőség, mint biztos és azonnali előny
– vélekedett a kazah szakértő.
A március 16-án, egy asztanai benzinkútnál látott árak alapján nem tűnik érdemi elmozdulás az iráni háború előtti szintekhez képest: a február 23-i, majd a március eleji asztanai adatközlések szerint a 92-es benzin 237-238 tenge (kb. 163-164 forint), a 95-ös 309-315 tenge (kb. 212-217 forint), a 98-as benzin pedig 354-365 tenge (kb. 243-251 forint), míg a dízel 327-333 tenge (kb. 225-229 forint) között mozgott literenként, vagyis a március közepi árszint nagyjából ebbe a sávba illeszkedett. (Az átválátás 1 tenge = kb. 0,69 forint) Ennek egyik oka az lehetett, hogy Kazahsztánban 2026 márciusának végéig moratórium volt érvényben a 92-es, a dízel és az LPG árának emelésére, így a konfliktus első heteiben még nem látszott látványos drágulás az asztanai kutakon.
Irán hatalmas lehetőség, ha béke van
A kazah–iráni kapcsolatok hosszú, konfliktusokkal tűzdelt évszázadokra tekintenek vissza, napjainkban azonban a bilaterális kapcsolatok meglehetősen gyengék a lehetőségekhez képest. Például régóta napirenden van, hogy a kétoldalú kereskedelmet hárommilliárd dollárra emeljék, de ez évtizedek óta nem valósul meg; a felek 2025 végén a kétmilliárd dolláros kereskedelmi forgalmat célozták meg.
A hátráltató tényezők között olyan okok jelennek meg, mint az Iránnal szemben bevezetett nyugati szankciók, a pénzügyi tranzakciók nehézségei, a biztonsági és biztosítási kockázatok, valamint az általános geopolitikai bizonytalanság. Az ENU egyetem szakértője szerint az iráni útvonalakban és az együttműködésben nagy a potenciál, de kevés a tényleges eredmény. Pedig a perzsa állam földrajzi helyzete miatt kulcsfontosságú lenne Kazahsztán számára, ugyanis tengeri kijáratot biztosítana.
Momynkulov azt is felvázolta, miként nézne ki az iráni háború Kazahsztán szempontjából kedvező forgatókönyve. A szakértő szerint egy iráni rendszerváltás megnyithatná az utat a szankciók enyhítéséhez, a tranzitútvonalak használatához, valamint Irán integrációjához a nemzetközi logisztikai láncokba. Ebben […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! Forrás: *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
https://index.hu/kulfold/2026/03/22/kazahsztan-gazdasag-iran-haboru-uzemanyagar/