Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Miközben az európai sajtó az orosz–ukrán háború béketárgyalásaitól hangos, az amerikai emberek érdeklődését egy egészen más ügy köti le: az, hogy Donald Trump elnök elkezdte beszántani a szövetségi Oktatási Minisztériumot. A lépés nem váratlan, az elnök az utóbbi hónapokban ugyanis tömeges elbocsátásokat jelentett be a washingtoni kormányzat számos területén, ahogy azt a kampányában is belengette.
Már több ezer embert bocsátottak el Szövetségi Nyomozóirodától (FBI), a nemzetközi segélyeket elosztó USAID-től (amelyet a Külügyminisztérium irányítása alá helyeztek), az Erdészeti Szolgálattól, a Kiberbiztonsági és Infrastruktúrabiztonsági Ügynökségtől (CISA) pedig több százat. De szárnyra kaptak pletykák arról is, hogy az Egészségügyi Minisztériumnál és számos más szervnél is hasonlóra készül az új, republikánus vezetés.
Csak idő kérdése volt, hogy az állami oktatási szerv is sorra kerüljön.
Végezetül, megszüntetjük az oktatási minisztériumot, és az oktatás ügyét visszaadjuk az államoknak
— mondta Trump még 2024-ben, egy Wisconsinban tartott kampányeseményen, amit aztán szinte minden egyes nyilvános beszédében megismételt, és a napokban nekilátott annak, hogy ezt az ígéretet a lehetőségeihez mérten, de beváltsa. Ahogy az Index megírta, az elnök utasítására Linda McMahon oktatási miniszter tömegesen elbocsátotta a hivatal „bürokratáinak” mintegy felét kedden.
A szövetségi oktatási hivatal 1867 óta létezik, azonban önálló minisztériumként csak 1979-óta tartják számon, amióta Jimmy Carter egy elnöki rendelettel leválasztotta az Egészségügyi és Emberi Erőforrások Minisztériumáról az oktatást. Egyes republikánusok már egészen azóta a megszüntetéséért kampányolnak. 2024-ben a jobboldali szavazók 64 százaléka volt negatív véleménnyel az Oktatási Minisztériumról.
Mi baja a jobboldalnak a minisztériummal?
A republikánus szavazók három okból táplálnak ellenérzéseket a hivatallal szemben. Az egyik, hogy a Republikánus Párt hagyományosan az amerikai föderáció lazítása mellett kampányol. A konzervatívok azt szeretnék, ha az államok ügyeibe a szövetségi kormány csak minimális szinten szólna bele, míg a demokraták szerint szükség van egy erős központi szervezetre, amely kordában tartja a tagállamokat. Ez az úgynevezett state rights-ról, vagyis az államok jogköréről szóló, több évszázados vita. Egyébként ennek mentén tört ki a 19. századi polgárháború is. A déli-államok úgy vélték, joguk van saját jogkörben szabályozni a rabszolgaságot, vagyis megtartani azt, a szövetségi kormány tiltásának ellenére.
A hagyományos Republikánus gondolat az Oktatási Minisztérium megszüntetése mögött tehát az, hogy szerintük Washingtonnak nincs joga beleszólnia az államok oktatási rendszerébe.
Az oktatási minisztériummal szembeni ellenérzések második fajtája nem a tradicionális konzervatív ideákból, hanem az új jobboldalról jön. A trumpizmus egyre inkább kezdi magára ölteni az illiberális ideológiát, amely ellenez minden autonóm, liberális intézményt, mert (eszerint) azoknak tisztviselőit nem válaszotta meg senki, így nincs joguk ellentartani a nép által választott vezetők akaratának. A trumpizmus hangadói, például Elon Musk techmogul, ennek a gondolatnak a támogatására elterjesztették azt az összeesküvés-elméletet, hogy a minisztérium egyrészt korrupt, másrészt
az Oktatási Minisztériumot megszállta a „woke” és a „marxista” ideológia, és a szervezet az oktatáson keresztül terjeszti ezeket a szélsőbaloldali, és amerikaellenes nézeteket.
A harmadik az egyszerű gazdasági megfontolás. A republikánusok a neoliberális, vagy a libertariánus gazdasági iskolák hívei, amelyek minimális kormányzati költést, és a lehető legkevésbé szabályozott piacot preferálják az állami kiadásokkal és beavatkozással szemben.
Az oktatási hivatal évente 238 milliárd dollár felett diszponál, amely Trumpék szerint egyszerűen túl sok, az oktatási rendszernek nincs szüksége ennyi pénzre.
A republikánusok szerint a költésekről inkább a Szövetségi Kincstárnak kellene döntenie, mert a jelenlegi vezetés nem megfelelően gazdálkodik. Továbbá a jobboldal zászlajára tűzte a szabadabb iskolaválasztást, amelynek keretében a magániskolák és az egyházi iskolák is részesülhetnének állami támogatásból, attól függően, hogy hány diák választja az adott intézményt. (A demokraták szerint ez arról szól, hogy a szegény iskoláktól és környékektől elvegyék a szövetségi támogatásokat, és átjátszák a gazdagabbaknak)
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!