2022. január 18., keddMa Piroska napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
2022.01.18. Piroska Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Miért számít Németország kakukktojásnak a fegyverbizniszben?

Hirdetés

Miért számít Németország kakukktojásnak a fegyverbizniszben?

Ahogy arról már korábban írtunk, a nemzetközi fegyverkereskedelem mértéke a hidegháború éveit idézi vissza. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint 2016-2020 között a világ vezető fegyverexportőrei továbbra is az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Németország és Kína voltak. Míg Oroszország és Kína exportjai valamelyest csökkentek, addig a három nyugati ország esetében növekedtek. E növekedés Franciaországnál 44, Németországnál 21, az Egyesült Államoknál pedig 15 százalék volt. Első ránézésre talán semmi különös nincsen ezen adatokban, azonban egy ország kakukktojásnak mondható: nevezetesen Németország.

Melyek a dilemmák a német hadiiparban?

A fegyverexport kevés országban annyira vitatott, mint Németországban. A téma lényegében a nyugat-német hadiipar hatvanas évekbeli létrejötte óta megosztja a politikai pártokat és a közvéleményt. A szövetségi kormányok alapvetően szigorított fegyverexport-politika mellett kötelezik el magukat, vagyis kinyilvánítják, hogy a hadiipari cégek számára támadó fegyverek kivitelét csak a NATO és Európai Uniós tagállamokba engedélyezik, viszont ezeken kívül eső, úgynevezett harmadik országokba legfeljebb kivételes esetekben, figyelembe véve a célországok emberi jogi és biztonsági helyzetét.

A valóságban azonban a kormányok szinte mindig megszegik e szabályt: a harmadik országokba irányuló fegyverexportok gyakorlattá válnak, ezáltal a német fegyverek nem egyszer jutnak fegyveres konfliktusokban részt vevő autokrata, emberi jogokat sárba tipró országokba.

Hirdetés

Míg ez azonban például Franciaországban (ahol a hadiipar a nemzeti érdekérvényesítés és a nagyhatalmiság alapvető eleme) nem képezi vita tárgyát, addig Németországban, melyet a mai napig kísérti 20. századi terhes történelmi múltja, látványos botrányokba és széleskörű társadalmi elutasítottságba ütközik. A Bundeswehr Hadtörténeti és Társadalomtudományi Központjának 2021. márciusi felmérése szerint a fegyverexportok a leginkább elutasítottak a külpolitikai eszköztárban, még a Bundeswehr harctéri bevetése is nagyobb támogatást élvez.

A fegyverexportok gyakran okoznak nem csak parlamenti, hanem koalíciós vitákat is

Míg az ipari érdekeket és a biztonságpolitikai szempontokat előtérbe helyező CDU/CSU „szükséges rossznak” tartja a harmadik országokba irányuló fegyverexportokat, addig a szociáldemokraták, de különösen a Zöldek és szélsőbaloldali Die Linke pártiak határozottan elítélik. Merkel most leköszönt utolsó koalíciós kormányán belül is nézeteltérés alakult ki a Szaúd-Arábiával szembeni fegyverexporttilalom kapcsán, melyet Dzsamál Hasogdzsi újságíró 2016-os brutális meggyilkolása miatt vezettek be.

Míg az SPD elfogadhatatlannak tartotta, hogy Németország egy diktatúrát támogasson fegyvereladásokkal és ezért az embargó meghosszabbítását követelte, addig Annegret Kramp-Karrenbauer kritizálta a szociáldemokratákat, amiért semmibe veszik a védelmi ipari munkavállalók érdekeit. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a német gazdaságon belül nem mondható jelentősnek a védelmi ipar: a bruttó hazai terméknek kevesebb, mint egy százalékát adja és megközelítőleg hatvan-hetvenezer munkavállalót foglalkoztat közvetlenül. Igaz, regionálisan erősen koncentrált, különösen Bajorországban (körülbelül tizenhatezer foglalkoztatott), valamint a gazdaságilag elmaradottabb Brémában és Schleswig-Holsteinban (több, mint hatezer foglalkoztatott).

Márpedig a német fegyverek felvásárlói egyre inkább a harmadik országok. Míg például az 1990-es évek közepén a fegyverexportok 98 százaléka irányult a NATO és az Európai Unió tagállamaiba, addig ez az arány 2014-re már 39,5 százalékra csökkent. A harmadik országokon belül különösen a közel-keleti és észak-afrikai országok, elsősorban Egyiptom, Algéria, Szaúd-Arábia, Algéria és az Egyesült Arab Emírségek vásárolnak szívesen német, illetve közös európai gyártású fegyvereket, mint például Eurofighter vadászgépeket, járőrhajókat, önjáró lövegeket és páncélos járműveket.

GettyImages-1236456763

Fotó: Peter Gercke / picture alliance / Getty Images

A 2017 és 2021 ősze közötti időszakban a tíz legfontosabb célország között szerepelt 2 milliárd euróval Algéria, 1,9 milliárd euróval Egyiptom és 723 millió euróval Katar is. Egyiptom és az Emírségek ráadásul jelenleg is aktív részesei a Szaúd-Arábia vezette koalíciónak, amely 2015 óta visel hadat a jemeni siíta húszi lázadók ellen. A jemeni konfliktus márpedig napjaink egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája, melyben kétségtelen, hogy az amerikai, orosz, brit és francia gyártmányok mellett német fegyvereket, fegyverrendszereket is használnak. Korábban kiemelt ügyfele volt a német vállalatoknak Törökország is, amely a 2018-as észak-szíriai hadjáratában Leopard 2-es harckocsikat vetett be a kurdok ellen, ami miatt a kormány szintén embargót vezetett be végül. A Bonni Nemzetközi […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/12/21/nemetorszag-fegyvergyartas-hadiipar/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az esőzések nyomán egyetlen folyóvá vált Montevideo központja

Az esőzések nyomán egyetlen folyóvá vált Montevideo központja

Példátlan esőzések pusztítanak Uruguayban. Az EL Pais beszámolója szerint az esőzések leginkább a fővárost, Montevideót, …