2024. április 21., vasárnapMa Konrád napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 408,00 Ft
2024.04.21. Konrád Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 408,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Miért nem bír még mindig Amerika Irakkal?

Hirdetés

Miért nem bír még mindig Amerika Irakkal?

A Hamász október 7-i támadása és a Gázai övezet izraeli lerohanása újabb erőszakhullámot indított el a Közel-Keleten. A régió békéje, amely Washington régóta kitűzött célja, ismét illuzórikusnak bizonyult. Nem számít, hányszor próbált az Egyesült Államok elfordulni a Közel-Kelettől, az erőszak mindig visszatérítette. Ebben a legutóbbi ciklusban a Biden-kormányzat elhamarkodott kivonulását a régióból arra az állításra alapozta, hogy a térségben az elmúlt évtizedekben a legstabilabb a helyzet.

És mégis, Irakban az amerikai támaszpontokat ismét fegyveres csoportok támadják, veszélyeztetve az ideiglenes tűzszünetet, amely lehetővé tette Bagdad és Washington számára, hogy 2023 augusztusában aláírják a közös biztonsági együttműködési párbeszédet, és szélesebb körű tárgyalásokat kezdjenek, többek között az amerikai csapatoknak az országból való kivonásáról. Az október 7-e utáni regionális erőszak megnehezítette ezt a folyamatot – írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent elemzésében Renad Mansour, a Chatham House vezető kutatója

Ugyanígy ezt tette az „ellenállás tengelye”, az Iránnal szövetséges fegyveres csoportok hálózata, amely magában foglalja a Kataib Hezbollahot, a Harakat Hezbollah al-Nujabát és a Kataib Szajjid al-Suhadát Irakban és Szíriában, a libanoni Hezbollahot és a jemeni húszikat. Ezek a csoportok politikailag, gazdaságilag, katonailag és ideológiailag beágyazódtak saját államukban, és a külföldi megszállással szembeni közös ellenállás köti össze őket.

Hirdetés

Az erő nem működik

Az iraki és szíriai fegyveres csoportok az Iszlám Állam, más néven ISIS elleni harc során váltak hatalmassá, ami 2014-ben Irak egyharmadát és Szíria majdnem felét elfoglalta. Amikor az Egyesült Államok által kiképzett és finanszírozott iraki hadsereg egyik napról a másikra összeomlott, ezek a csoportok csatlakoztak az újonnan alakult Népi Mozgósító Erőkhöz (PMF). Ez volt az első csoport volt, amely válaszlépéseket tett, és ellenállt az ISIS további előrenyomulásának. A PMF több tucat fegyveres csoportot foglal magában az etnikai – bár túlnyomórészt síita – spektrumon lévő különböző ideológiákkal.

Egyesek belpolitikai irányultságúak, és az iraki államra összpontosítanak, míg mások egy szélesebb körű transznacionális és pánsíita élharc részének tekintik magukat, amely Iránnal együttműködve olyan szövetségeseket támogat, mint a szíriai Bassár el-Aszad rezsimje, a libanoni Hezbollah és a jemeni húszik. Ezek a csoportok több éven át Washingtonnal egy oldalon harcoltak az ISIS Irakból és Szíriából való kiűzéséért. A közös ellenség felett aratott győzelem után azonban az amerikai és a PMF-erők egymás ellen fordultak, és harcolni kezdtek. Washington, különösen a Trump-adminisztráció idején, Iránt igyekezett célba venni a térségbeli szövetségesei, elsősorban az iraki és szíriai PMF-csoportok elleni támadásokkal. Ennek érdekében 2020 januárjában az amerikai erők megölték az Iszlám Forradalmi Gárda tábornokát, Khasszem Szolejmanit és a PMF vezetőjét, Abu Mahdi al-Muhandit.

Az iraki hadsereg katonái biztosították Abu Baqir al-Saadi, a Kataib Hezbollah egyik magas rangú parancsnokának temetését, aki két másik társával együtt meghalt, amikor járművüket amerikai dróncsapás érte Bagdadban, 2024. február 8-án

Az iraki hadsereg katonái biztosították Abu Baqir al-Saadi, a Kataib Hezbollah egyik magas rangú parancsnokának temetését, aki két másik társával együtt meghalt, amikor járművüket amerikai dróncsapás érte Bagdadban, 2024. február 8-án

Fotó: Ameer Al-Mohammedawi / picture alliance / Getty Images Hungary

Egy magas rangú amerikai tisztviselő 2019-ben azt mondta a cikk szerzőjének, hogy a csoportok, köztük a Kataib Hezbollah olyanok, mint egy

rákos daganat, amelyet sebészi úton kell eltávolítani.

Ezeknek a csoportoknak a  brutalitása azt jelenti, hogy Washington a velük való bánásmódjában kivétel nélkül az erőszakos módszert részesíti előnyben. Ezt legutóbb akkor láthattuk, amikor a Kataib Hezbollah január 28-án Jordániában megölt három amerikai katonatisztet, és a Biden-kormányzat február 2-án légicsapásokkal válaszolt hét iraki és szíriai helyszínen 85 célpontra. Bázisokat és fegyverraktárakat értek találatok, majd napokkal később további csapások érték a Kataib Hezbollah két vezetőjét Bagdad belvárosában.

A bombázásokon túl

Az Egyesült Államok más fegyvereket is bevetett e csoportok befolyásának gyengítésére, beleértve a szankciókat. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma több PMF-csoportot és vezetőt terrorista szervezetként vagy személyként jelölt meg, és a legutóbbi, januárban bejelentett körben Washington több tucat bankot és személyt vett fel a listára. Ezek közé tartozott a Fly Bagdad iraki légitársaság is, amely a jelek szerint az Iszlám Forradalmi Gárda eszközeit szállította.

Az elfogadhatóbbnak ítélt csoportok esetében − beleértve az Atabat-csoportokat, amelyek hűek maradnak Ali al-Szisztáni nagyajatollahhoz, vagy akár a Badr Szervezetet, amely a PMF egyik nagyobb csoportja, és jobban integrálódott az iraki kormányba – az Egyesült Államok megpróbálkozott a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/04/01/egyesult-allamok-irak-kudarc-kozel-kelet-haboru-harcok-diplomacia/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Egyre valószínűbb, hogy betiltják a TikTokot az Egyesült Államokban

Az amerikai képviselőház egy Izraelnek és Ukrajnának szánt segélycsomag részeként szombaton elfogadta a TikTok betiltását …