2021. április 22., csütörtökMa Csilla napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 329,00 Ft
2021.04.22. Csilla Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 329,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Miért fordította vissza Hitler a német rohamosztagot a liechtensteini határról?

Hirdetés

Miért fordította vissza Hitler a német rohamosztagot a liechtensteini határról?

VI. Károly német-római császár 1719. január 23-án adományozta a Svájc és az akkori Német-római Birodalom (a mai Ausztria) közé ékelt 160 négyzetkilométeres földdarabnak a Birodalmi Hercegség (Reichsfürstentum) rangot, egyszersmind megengedte az ottani lakosoknak, hogy liechtensteinieknek hívják magukat. Európa egyetlen, száz százalékig az Alpokban fekvő országa – Liechtenstein – két éve ünnepelte államiságának háromszázadik évfordulóját, de hogy erre az ünnepre egyáltalán sor kerülhetett, az tulajdonképpen a véletlenek szerencsés összjátékának és az 1939. március 24-i náci operettpuccs-kísérlet végrehajtói amatőr mentalitásának köszönhető.

A keddtől csütörtökig tartó Hungarian Open, az alpesi sí nyílt bajnokság befejeztével autóstoppal leereszkedtünk az 1600 méter magasan fekvő Malbunból Vaduzba, a minihercegség fővárosába. A Rajna partján fekvő tündéri kis ékszerdoboz – rutinos síző útitársaink szerint inkább széf – ajándékboltjában vettem egy piros multifunkciós zsebkést, ám amikor közöltem az elárusító fiúval, hogy azt a svájci bicskát kérném, a srác önérzetesen kikérte magának:

»Az nem svájci bicska, hanem liechtensteini!« És valóban, ott virít rajta a felirat: Liechtenstein.

Ezt a kis történetet csak azért idéztem fel, mert a helyiekben roppant erős a liechtensteini identitás érzése, hiába beszélik ugyanazt a nyelvet, mint a Rajna túlsó partján, Graubünden kantonban a svájciak, vagy Feldkirchben, Ausztria Vorarlberg tartományában az ottaniak. Attól még Liechtenstein – Liechtenstein. Amikor szállodánk recepciós hölgyét megkérdeztem, mennyire erős benne a liechtensteini identitás, nem is értette, hová akarok kilyukadni, szinte sértődötten horgadt fel:

Hirdetés

Én liechtensteini vagyok, és kész. Ez a hazám, és erre mérhetetlenül büszke vagyok.

No de ugorjunk vissza az időben bő nyolcvan évet, egészen 1939. március 24-ig. Már egy évvel túl vagyunk az Anschlusson, Ausztria csatlakozásán a Reichhez, Hitler vasmarka egyre jobban szorítja a hadsereggel nem is rendelkező törpeállamot.

Náci pártkezdemények Liechtensteinben

Ahogy Európa szinte valamennyi országában – bár ezzel manapság nem szeretnek dicsekedni –, úgy Liechtensteinben is mozgolódni kezdtek a harmincas években a náciszimpatizánsok, főleg, hogy a minihercegségben ugyanazt a nyelvet beszélték, mint Berlinben – még ha a birodalmi fővárosban aligha értették volna azt az alemann dialektust, ami leginkább a Schwitzerdütschre és a tiroli, vorarlbergi német nyelvjárásra hajaz.

1933-ban történt, hogy Alfred és Fritz Schaie, akik az üzleti életben jobban csengő Rotter nevet használták jól menő berlini színháztulajdonosként, az egyre erősödő zsidóüldözés elől átköltöztek Vaduzba. Ezt nem nézték jó szemmel Berlinben, felháborodott újságcikkekben követelte a Völkischer Beobachter, hogy Liechtenstein toloncolja vissza a zsidó vállalkozókat a birodalomba. Csakhogy mindez süket fülekre talált a hercegségben, ezért néhány náci úgy döntött, saját kezébe veszi Rotterék „repatriálását”.

1933. április 5-én négy náciszimpatizáns liechtensteini és öt német megpróbálta elrabolni Rotteréket.

Menekülés közben Alfred Rotter és felesége egy szakadékba zuhant, és halálukat lelték, de az emberrablókat lefülelte a liechtensteini rendőrség, és a négy liechtensteini állampolgárt börtönbüntetésre ítélték.

Bár a meglehetősen dilettáns módon szervezett emberrablási kísérlet kudarcba fulladt, 1933 mégis a liechtensteini náci mozgalmak felerősödésének esztendeje lett. Ebben az évben alakult meg két náci szerveződés, a 300 tagot tömörítő Liechtensteiner Heimatdienst (LHD) és a Liechtensteinben élő német és osztrák állampolgárokat – mintegy 40 embert – a soraiban tudó helyi NSDAP. Előbbi 1936 decemberében zajos tüntetést szervezett a vaduzi kormányépület előtt, melynek az égvilágon semmilyen következménye nem lett.

Ennek ellenére sokan tartottak attól az akkoriban mindössze 11 ezer lakost számláló miniállamban, hogy a címerben a hercegi korona helyére a horogkereszt kerül.

A náciveszély tovább erősödött 1936-ban, amikor az LHD egyesült a Keresztényszocialista Néppárttal, létrehozva a Vaterländische Union (VU) nevű szerveződést. Ezzel a náci eszmék bekerültek a mainstream politizálás vonulatába. A VU pártlapja, a Liechtensteiner Vaterland rendszeres támadásokat intézett az országban élő csekély számú zsidó állampolgár ellen. Mindennek ellenére a VU vezére, Alois Vogt 1938-ban miniszterelnök-helyettesként szégyenszemre bekerült a koalíciós nemzeti egységkormányba, amelyet a VU a Progresszív Polgári Párttal alakított.

1938 márciusában megalakult a legerősebb helyi náci szerveződés, a Volksdeutsche Bewegung in Liechtenstein (VDBL), a Liechtensteini Népi Német Mozgalom, amely egy vaduzi zeneszerző és ács, Rudolf Schädler vezetésével hamarosan 500 fős tagságra tett szert, ami nem elhanyagolható egy 11 ezer lelket számláló országocskában. A VDBL rendszeresen bizalmas információkat szolgáltatott a Volksdeutsche Mittelstelle nevű náci szervezetnek, amely a nemzetiszocialista eszméket promotálta a Birodalom határain kívül élő úgynevezett népi németek (Volksdeutsche) körében. A VBDL lapja, a Der Umbruch (Lázadás) nyíltan náci és antiszemita üzeneteket közvetített olvasóinak, továbbá nem is titkoltan az Anschlusst, a birodalomba történő beolvadást propagálta. Mi több, a VBDL néhány tagja az SS-be is belépett.

Rudolf Schädler

Rudolf Schädler

Fotó: historisches-lexikon.li

Summa summarum, a minihercegségre irányuló náci nyomás 1939 elején egyre erősödött, és mind a VBDL vezetősége, mind pedig a Vaduzban állomásozó külföldi diplomaták úgy érezték, az Anschluss küszöbönáll. Előbbieknek mindez egy álom beteljesülése, utóbbiaknak egy rémálom valóra válása volt.

Ilyen kulisszák között utazott Liechtenstein fejedelme, II. Ferenc József kétnapos hivatalos látogatásra Berlinbe Hitlerhez. Március 2-án, egy csütörtöki napon […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/04/02/hitler-liechtenstein-feldkirch-rohamosztag-herceg-ii.-ferenc-jozsef-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A Fokvárosi Egyetem több ezer könyve veszett oda a tűzvészben

A Fokvárosi Egyetem több ezer könyve veszett oda a tűzvészben

Az 1829-ben alapított és a kontinens legjobbjának tartott Fokvárosi Egyetemen több mint 24 órán át …