Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Három év telt el a kivonulás és a hatalomátvétel óta Afganisztánban, ezért ma már érdemes megvizsgálni, hogy miként alakultak a kabuli kormány és régiós közép-ázsiai szomszédai közötti kapcsolatok, és mi jellemzi ma ezt a viszonyt.
A tálibok gyors afganisztáni hatalomátvétele kezdetben ellenséges, de nyugodt és kivárásra alapozó reakciókat váltott ki az Afganisztán szomszédságában lévő közép-ázsiai országok körében. Bár a térség országai nem üdvözölték a Biden-kormányzat gyors és hirtelen döntését az amerikai csapatok és vele együtt a szövetséges erők Afganisztánból való 2021-es kivonulásával kapcsolatban, azonban kénytelenek voltak alkalmazkodni a kialakult helyzethez. A kivonulástól és a tálib hatalomátvételtől számított mintegy három év elteltével a közép-ázsiai országoknak a tálibok vezette Afganisztánnal kapcsolatos politikáját a kereskedelem vezérelte pragmatizmus jellemzi.
Közép-Ázsia országai – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – kezdetben ellenségesek voltak a tálibokkal szemben, mivel a régió déli szomszédságában lévő határvonalakon gyakoriak voltak a fegyveres összetűzések a tálibokkal. Sőt a dusanbei kormány közvetlenül a tálibok hatalomátvétele után azonnali toborzásba kezdett.
Később, ahogy a helyzet Afganisztán területén is valamelyest konszolidálódott, a tálibokkal szembeni ellenséges hozzáállás is kezdett megváltozni. A régióban egyre több állam volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a tálib kormány képviselőivel. 2021 óta tálib küldöttségek jártak már Taskentben és a Dusanbében is, miközben Kazahsztán adott otthont az első kazah–afgán gazdasági fórumnak.
A közép-ázsiai országok tálibokkal szembeni viszonyának megváltozása összetett, de elsősorban a térség változó politikai valóságából és a gazdasági érdekek realista mérlegeléséből ered.
Üzbegisztán
Üzbegisztán számára az afganisztáni események nem akadályozták a Kabullal való kereskedelmi kapcsolatok fenntartását. 2022-ben Taskent több mint 750 millió dollár értékben exportált árut Afganisztánba. Üzbegisztán szintén potenciális kereskedelmi útvonalként tekint Afganisztánra, ezért fő támogatója volt a Termez–Mazár-e Sarif–Kabul–Pesavar vasúti projektnek, amely 2022 márciusában indult, nem sokkal azután, hogy Pakisztán, Üzbegisztán és Afganisztán konszenzusra jutott a projekt építkezési munkálataival kapcsoltban. Azonban a Qosh Tepa-csatorna projekt az afgán–üzbég kapcsolatok legsürgetőbb kihívása.
De mi is ez a furcsa nevű projekt?
A Qosh Tepa-csatorna, más néven Qush Tepa-csatorna, egy 285 km hosszú csatornaprojekt-kezdeményezés, melynek célja 550 ezer hektár sivatag mezőgazdasági területté alakítása Afganisztánban. A közép-ázsiai kormányok azonban régóta tartanak a projekt kivitelezésétől, mert szerintük ez a fejletlen regionális vízgazdálkodási rendszer ilyen formában nagy károkat okoz majd. A csatorna megnyitása például kedvezőtlen hatással lehet Üzbegisztán nagy vízmennyiséget igénylő gyapotiparára és mezőgazdaságára. Szakértők úgy vélik, hogy a csatorna kivitelezése nagyjából az Amu-darja vízhozamának 20 százalékát elvonná, ez a folyó határként szolgál Afganisztán és északi szomszédai, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/11/16/afganisztan-usa-kivonulas-talib-gazdasag-szegenyseg/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!