Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ferenc pápa a nyugati fővárosoktól független diplomáciai pályát jelölt ki, olyan országok katolikus vezetőit emelte a magasba, amelyek korábban soha nem voltak részei az egyház kormányzásának, és olyan diplomáciai módszert csiszolt ki, amely egyszerre pragmatikus és törekvő.
Ezekkel az erőfeszítésekkel Ferenc helyrehozta az elődei alatt megromlott kapcsolatokat, és egy megerősített diplomáciai hálózatot hagyott maga után, amely az egész világra kiterjedő hozzáféréssel rendelkezik. Utódjának most a Ferenc alatt felhalmozott hatalmas jóindulatot kell kihasználnia, hogy előmozdítsa az egyház könyörület, igazságosság és béke prioritásait. Az értelmes és széles körű pápai diplomácia folytatásához szükséges eszközök készen állnak. A kérdés az, hogy a következő pápának lesz-e elég képessége ahhoz, hogy a legtöbbet hozza ki ezekből – írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent cikkében Victor Gaetan a National Catholic Register vezető nemzetközi tudósítója, az Agenzia Fides, a vatikáni hírügynökség és a Religion News Service munkatársa.
Kitekintés
Ferenc pápa leghosszabb útja a tavaly szeptemberi 12 napos látogatása volt Indonéziában, Pápua Új-Guineán, Kelet-Timoron és Szingapúrban. Az egyik célja az útnak a katolikus egyház és a muzulmán világ közötti kapcsolatok javítása volt,
különösen a szunnita iszlám követőivel.
Ezek a kapcsolatok Ferenc elődje, XVI. Benedek pápa idején mélyponton voltak. Benedek 2006-ban olyan beszédet mondott, amelyet sok muszlim Mohamed prófétát sértőnek vélt. 2011-ben pedig a világ egyik legmagasabb szunnita tekintélye, az al-Azhar nagy imámja, Ahmed al-Tayeb megszakította a kapcsolatot a Vatikánnal Benedek egy egyiptomi terrortámadás után tett megjegyzései miatt.
Ferenc képes volt rendezni a viszonyát Tayebbal, és végül megértő barátságot épített ki. A két vezető 2019-ben együtt jelent meg Abu-Dzabiban, hogy aláírják a vallási szélsőségesség ellen irányuló, mérföldkőnek számító közös megállapodást. Ez már történelmi jelentőségű utazás volt – az első alkalom, hogy egy pápa az Arab-félszigetre látogatott.
Ferenc arra is sürgette a katolikus egyházat, hogy legyen kevésbé intézményes, azaz befelé forduló, és inkább misszionárius – fordítsa figyelmét a globális társadalom perifériáira. A bíborosi kollégiumot, amely az utódját választja ki, olyan országokból származó férfiakkal töltötte fel, amelyeknek korábban nem, vagy alig volt képviselete az egyház vezetésében. Kinevezései között volt 25 olyan országnak a bíborosa, amelyeknek korábban soha nem volt ilyen magasrangú egyházi vezetője, köztük Pápua Új-Guinea, Szingapúr és Kelet-Timor. Minden pápa mozgat bíborosokat követként, de egyetlen pápa sem ültetett még ennyi helyre bíborosokat.
Az új vezetők hálózata Ferenc azon célját szolgálta, hogy az egyház kevésbé legyen eurocentrikus, és jobban összpontosítson azokra az országokra, ahol a katolicizmus terjedőben van. Pápasága alatt 13 ázsiai és kilenc afrikai országot látogatott meg, ami jelentős növekedés Benedek három afrikai és nulla ázsiai látogatásához képest. Kelet-Timor, a világon a katolikusok legnagyobb arányával rendelkező ország, kiváló példája az egyház növekvő befolyásának. Amikor Indonézia 1975-ben megszállta Kelet-Timort,
a lakosok mintegy 20 százaléka volt katolikus. Tíz évvel később ez az arány már 95 százalék volt.
Az 1999-ig tartó indonéz katonai megszállás alatt az egyház megvédte az üldözötteket, és nyilvánosságra hozta az atrocitásokról szóló feljegyzéseket, beleértve a mészárlásokat, az eltűnéseket, a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, az éhezést és a nemi erőszakot. Ferenc látogatásakor
az ország 1,3 milliós lakosságának csaknem fele részt vett az általa bemutatott misén,
a rendkívüli hőség ellenére. Ferenc azon a helyen beszélt, ahol az indonéz hadsereg temette el a timori szabadságharcosokat, és figyelmeztetett a nyugati liberális értékek megjelenésére, amelyek az anyagiasságra és az önzésre ösztönöznek.
Multipoláris vízió
Ferenc pápasága alatt maga a Vatikán is határozott erőfeszítéseket tett a geopolitikai ellentétek áthidalására, különös diplomáciai figyelmet szentelve Kínának. Ferenc előtt a kölcsönös gyanakvás elnyomta a Peking és Róma közötti, régóta fennálló szakadék feloldására tett erőfeszítéseket. De amikor Kína Ferenc első hivatalba lépésének napján megválasztotta új vezetőjét, a pápa személyes gratuláló levelet írt Hszi Csin-pingnek. Hszi szívélyesen válaszolt, a Vatikán egyes munkatársainak meglepetésére.
Ferenc egész életében vonzódott Kínához. Államtitkárnak Pietro Parolint választotta, a bíborost, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/05/02/ferenc-papa-kulpolitika-orokseg-diplomacia-vatikan/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!