2024. április 22., hétfőMa Csilla napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 394,00 Ft | USD: 370,00 Ft | CHF: 406,00 Ft
2024.04.22. Csilla Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 394,00 Ft | USD: 370,00 Ft | CHF: 406,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Mi kell ahhoz, hogy megtörjön a putyinizmus szorítása?

Hirdetés

Mi kell ahhoz, hogy megtörjön a putyinizmus szorítása?

2023. június 17-én Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges ünnepséget rendezett a szentpétervári vízparton három zászló évfordulója alkalmából. Ezek a következők voltak: az Orosz Föderáció zászlaja, más néven Nagy Péter trikolórja, amelyet hivatalosan 1693-ban bontottak ki; a császári orosz zászló, amelyet II. Sándor cár vezetett be 1858-ban; és a vörös zászló, a Szovjetunió kalapács és sarlója, amelyet a szovjet állam 100 évvel ezelőtt vett át, majd később Joszif Sztálin használt.

Putyin egy hajóról figyelte az eseményt, miközben a Nemzeti Filharmonikusok és a Szentpétervári Állami Kórus előadta a himnuszt, amelynek dallama – egy 2000-ben hozott Putyin-féle törvénynek köszönhetően – megegyezik a sztálini korszakban használt dallammal. A baljóslatú szertartás az ország legmagasabb épülete, a Lakhta Center tornya előtt zajlott, amely egyben a Gazprom, az állami gázipari vállalat 1,7 milliárd dolláros központja is, és amely Putyin Oroszországának másik fontos szimbólumává vált.

Orosz tisztek szovjet zászlóval vesznek részt a győzelem napi katonai parádé próbáin Moszkvában, Oroszországban, 2016. április 11-én

Hirdetés

Orosz tisztek szovjet zászlóval vesznek részt a győzelem napi katonai parádé próbáin Moszkvában, Oroszországban, 2016. április 11-én

Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images Hungary

Bizonyos szempontból a zászlók kiválasztása nem volt meglepő.

Azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában elindította „különleges katonai műveletét” Ukrajnában, a sztálinista-nacionalista imperializmus a Putyin-rezsim de facto ideológiájává vált.

I. Péter cár, aki az 1721-es nagy északi háborúban aratott győzelme után egész Oroszország első császárának nevezte magát, és II. Sándor, aki Oroszország császára, Lengyelország királya és Finnország nagyhercege volt, szorosan kötődik Oroszország birodalmi törekvéseihez. Putyin pedig hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió – különösen a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelme során, amikor Sztálin a marxizmus helyett a nacionalizmusra apellált támogatása megszilárdítása és a lakosság összefogása érdekében – más néven valósította meg Oroszország birodalmi sorsát.

Putyin természetesen nem hivatkozott nyíltan Sztálinra, és nem nyilvánította magát Sztálin örökösének. De több mint egy évtizede a sztálini időszakot a nagyság korszakaként mutatja be a Kreml, amelyben a birodalmi hagyományokat tiszteletben tartották, és a nemzeti értékeket ápolták. A közelmúltban pedig Putyin regnálása a hatalom nyelvezetében és a másként gondolkodókkal szembeni intoleranciájában egyre inkább Sztálin uralmára hasonlít, annak is az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején lezajlott utolsó szakaszára – írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent elemzésében Andrei Kolesnikov, a Carnegie Russia Eurasia Center vezető elemzője.

Putyin most valami másra törekszik, mint bármelyik elődje: egy modernizáció nélküli birodalomra. Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük Oroszország folyamatos ukrajnai beavatkozását és azt, ahogyan azt az orosz népnek bemutatták, fel kell ismerni ezt az impulzust. Putyin a Krím 2014-es annektálásával feltámasztotta az orosz birodalmi eszmét, és nyolc évvel később a „különleges művelet” elindításával kibővítette azt.

Az orosz ortodox egyház elvont és archaikus tanításaitól támogatva a nacionalista ideológia egy régebbi irányzatát is magáévá tette, amelyben a dekadens Nyugat az ellenség, Oroszországnak pedig messiási sors jutott, hogy szembeszálljon annak káros befolyásával. Ha I. Péter, ahogy Puskin mondta egyszer, ablakot vágott Európára, akkor 300 évvel később a Kremlben ülő férfi ezt az ablakot befalazza.

Ukrán katonák D20-as tüzérségi fegyverrel lőnek orosz állásokra Bahmut irányában 2024. február 14-én

Ukrán katonák D20-as tüzérségi fegyverrel lőnek orosz állásokra Bahmut irányában 2024. február 14-én

Fotó: Jose Colon / Anadolu / Getty Images Hungary

A király meztelen

A Putyin-rezsimet részben az teszi olyan fenyegetővé, hogy a végletekig leegyszerűsítette a hagyományos eszméket. Ahogy Andrej Zorin történész megfigyelte, Uvarov gróf korában, a XIX. század elején a múltat hívták segítségül a birodalom számára veszélyes és bizonytalan jövő helyettesítésére. Uvarov szerint az orosz autokrácia és az ortodox egyház volt „az utolsó alternatívája az európaizálódásnak”. A huszadik század elejére azonban a nacionalista ideológusok már az orosz kivételesség fogalmát használták a kendőzetlen militarizmus védelmére.

Oroszország nemzeti eszméje… hihetetlenül durvává vált. A 

szlavofília epigonjai… a puszta erő hipnotizálta őket, ami miatt elhibázták az erkölcsi eszmét

– írta 1929-ben a Szovjet-Oroszországból Franciaországba távozott orosz filozófus.

Sztálin diktatúrája, amely a nacionalizmuson, az imperializmuson, a puszta erőszakon és a növekvő Nyugat-ellenességen alapult, milliók halálát okozta a Gulagon, és évtizedekkel visszavetette az ország fejlődését, miközben sokakat kényszerített arra, hogy a letartóztatástól való állandó félelemben éljenek. Putyin autokráciája azáltal, hogy ezekhez az áramlatokhoz egy messianisztikus, Nyugat-ellenes világnézetet is hozzátett, most Ukrajnában értelmetlen mocsárba süllyedt, ami hatalmas pusztítást, Oroszország gazdasági fejlődésének visszafordítását, valamint egy antimodern tudatosság ráerőltetését eredményezte az elitre és a lakosságra. […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/03/22/oroszorszag-vlagyimir-putyin-sztalin-autokracia/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kövér László: Brüsszeli diktatúra helyett szuverén nemzeti államokra van szüksége az EU-nak

Az európai nemzeti parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, évente egyszer megrendezett eseményen 39 tagállami …