Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az izraeli figyelmeztetések miatt több százezer gázai palesztin menekült el otthonából, és az izraeli bombák már több ezer ember halálát okozták. És mindez még a várva várt szárazföldi invázió előtt történt, amely valószínűleg mindkét oldalon jelentős áldozatokkal jár majd. Egyes elemzők, mint például Marc Lynch a Foreign Affairs és Husszein Ibish a The New York Times hasábjain azt állították, hogy „a Gázai övezet lerohanása katasztrófa lesz”, és hogy Izrael „csapdába sétál”. Lehet, hogy igazuk van.
A katonai műveletek városi terepen köztudottan rendkívűll nehezek és rengeteg halálos áldozattal járnak. A Hamászt pedig, mint társadalmi mozgalmat és nem csak egy militáns alakulatot, lehetetlen lesz teljesen kiirtani.
Izrael azonban még elérheti háborús célját, a Hamász vezetésének és katonai kapacitásának megsemmisítését. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) jelenleg 350 ezer tartalékost és 170 ezer aktív szolgálatot teljesítő katonát tartanak most fegyverben. Bár ezen erők nagy részét a Libanonnal és a Hezbollah militáns csoporttal szemben álló északi fronton állomásozták, bőven marad katonájuk a gázai hadműveletekre. Eközben a Hamász legfeljebb 15 ezer harcost tud bevetni. Az IDF teljes ellenőrzést gyakorol Gáza légtere, partvonala és szárazföldi határa felett.
A Hamász szétzúzása érdekében az izraeli közvélemény hajlandó magas veszteségeket is elviselni az eddig elszenvedettek mellett. És Izrael rendelkezik a lényeges külső szereplők támogatásával, nem utolsósorban az Egyesült Államokéval. Nehéz elképzelni kedvezőbb feltételeket az Izrael által tervezett hadjárathoz – írja a Foreign Affairs hasábjain Steve Simon, a University of Washington professzora.
Ez felvet egy fontos kérdést:
Mi történik, ha Izraelnek sikerül legyőznie a Hamászt?
Bár a Biden-kormányzat a szárazföldi offenzívát és a Gázai övezet blokádját a regionális stabilitást veszélyeztető kockázatnak tekinti – és aggódik egy kibontakozó humanitárius katasztrófa miatt –, az Egyesült Államoknak jelenleg korlátozottak a lehetőségei Izrael irányányvonalának megváltoztatására. Izrael szűkítheti saját lehetőségeit, ha bebizonyosodik, hogy ő a felelős a Gáza északi részén található al-Ahli arab kórház október 17-i, több száz halálos áldozatot követelő bombamerényletéért. De ha a tervezett izraeli támadás kész ténynek bizonyul, az Egyesült Államoknak és partnereinek el kell kezdeniük alaposan átgondolniuk több forgatókönyvet, beleértve a Hamász nélküli Gázát is.
A militáns csoport működésképtelenné tétele véres lesz,
de a Hamász eltávolítása egy pillanatnyi lehetőséget biztosíthat arra, hogy Gázában egy olyan új rendet hozzanak létre, amely kedvezőbb lesz, mint ami előtte volt. Hogy megérte-e az emberi szenvedést, azt majd a háború után fogják megvitatni. De ha Izrael legyőzi a Hamászt, az Egyesült Államoknak a regionális és nemzetközi hatalmakkal együtt kell dolgoznia azon, hogy megtalálják a módját annak, hogy a Gázai övezet izraeli ellenőrzése átmenetileg az ENSZ irányítása alá kerüljön, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában foglalt erős felhatalmazással.
Ez az ENSZ-misszió aztán segítene visszaadni Gázát a palesztin ellenőrzésnek. Hacsak a végső cél nem a Palesztin Hatóság újjáélesztése és a Gáza feletti ellenőrzés, az arab országok vonakodni fognak egy ilyen tervben való részvételtől. Izraelben, ahol az ENSZ-szel szembeni bizalmatlanság mélyen gyökerezik, ez még mindig nehezen lesz eladható. Egy ilyen folyamat azonban nemcsak a gázai palesztinokat kímélné meg a határozatlan idejű izraeli megszállástól és az Izraellel való pusztító összecsapások – vagy akár háborúk – ismételt sorozataitól, hanem
a Palesztin Hatóság gázai közigazgatásának helyreállításával a jelenleg elérhetetlennek tűnő kétállami megoldás lehetőségét is megóvná.
A rezsim felszámolása
A gázai rendezés lehetősége nagyrészt a Hamász legyőzésének függvénye lenne. De más fejlemények is valószínűbbé tehetik ezt az eredményt. Izraelt most egy új sürgősségi koalíciós kormány irányítja, amelyben centristák is részt vesznek, akik a múltban támogatták az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldását, és amelyben az IDF két korábbi vezérkari főnöke, Benny Gantz és Gadi Eisenkot is részt vesz. Az izraeli háborús kabinet a nézetek sokszínűségét tükrözi, ami
segíthet ellensúlyként szolgálni a szélsőjobboldallal szemben, amely az izraeli politika előterébe került,
miután Benjamin Netanjahu miniszterelnök tavaly év végén új kormányt alakított.
A Biden-kormányzat újbóli elhatározása, hogy az Egyesült Államok újra megerősítse szerepét a Közel-Keleten – az iráni atomprogram korlátozására tett alkalmi kísérletein túl. Antony Blinken amerikai külügyminiszter különösen a diplomácia mint politikai eszköz hasznosságát akarja demonstrálni, és a jelenlegi válság erre a célra van szabva. Jelenleg a regionális fővárosok között ingázik. Bár a gázai háború meghiúsította az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatoknak az Egyesült Államok által elősegített normalizálását, a tárgyalási folyamat megnyitotta a kommunikációs vonalakat, amelyek lehetővé teszik a három ország politikájának összehangolását a Gázai övezet jövőjét illetően.
A Hamász után
Izrael válasza erre a kérdésre nem egyértelmű. Úgy tűnik, hogy a háború utáni terve magában foglalja a Gázai övezet szigorú blokádját, amely élesen korlátozza a behozatalt, az Izrael és a Gázai övezet közötti határon való átkelés szigorú ellenőrzését, valamint az Izraelből a Gázai övezeten belüli célpontok ellen indított opportunista rajtaütések és légicsapások rendszerét,
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/10/20/terror-izraelben-hamasz-izrael-tamadas-felszamolas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
