2022. május 19., csütörtökMa Ivó, Milán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 386,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 376,00 Ft
2022.05.19. Ivó, Milán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 386,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 376,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Mekkora katonai erőt hoznának a NATO-ba a finnek és a svédek?

Hirdetés

Mekkora katonai erőt hoznának a NATO-ba a finnek és a svédek?

Nemrégiben a finn külügyminiszter azt mondta, amikor svéd kollégájával tárgyalt, hogy a két állam azonnal elmélyíti katonai együttműködését, ha a Balti-tenger térségében romlana a biztonsági helyzet, miután Stockholm és Helsinki kéri felvételét a NATO-ba. 

Ha a helyzet gyorsan romlana, akkor rögtön szorosabbra fűzünk minden kapcsolatot Svédországgal, beleértve a katonai együttműködést is.

A svéd külügyminiszter pedig arra utalt, hogy Moszkva kétféleképpen reagált, amikor kiderült, hogy a skandináv államok kérhetik felvételüket a nyugati katonai tömbbe. „Egyfelől figyelmeztettek a lépés lehetséges következményeire, másfelől meg lekezelően megjegyezték, mit számít, hogy a NATO-nak 30 vagy 32 tagja van.”

Hirdetés

Később Ann Linde külügyminiszter már azt mondta az SVT svéd televíziónak adott interjúban, hogy egészen biztos Finnország jelentkezésében, azonban, ha bármelyikük meglépi ezt, akkor megbillen a biztonsági helyzet a Balti-tenger térségében, és ez feszültséghez vezet.

Egy napon jelentkezhet a két ország

Nemrégiben szellőztette meg az Iltalehti című finn napilap, hogy a svédek javasolták, a két ország egy napon jelentse be csatlakozási kérelmét, amire a finnek már rábólintottak, és csak arra várnak, hogy a stockholmi kormány meghozza a végleges döntést. Mindezt egyébként megerősítette az Expressen svéd lap is. Az is kiszivárgott, hogy az amerikaiak és a britek külön is biztosították a svéd kormányt, hogy ha jelentkeznek, akkor egyértelműen számíthatnak a tömb fegyveres védelmére. Áprilisban egyébként a svéd és a finn kormányfő személyesen egyeztetett a csatlakozásról Stockholmban.

Akkor a finn kormányfő kijelentése, miszerint nem akarnak védtelenek maradni, mint Ukrajna, jól jelezte, hogy merre tart a gondolkodás, és hogy mennyire sürgető a dolog. Ugyanezt a svéd miniszterelnök azzal fejelte meg, hogy az időhúzás ellenük dolgozna, hiszen szeptemberben parlamenti választások lesznek Svédországban, tehát egyértelmű, hogy még az előtt meg kell születnie a döntésnek. Azóta viszont felgyorsultak a dolgok.

Április végén Ann Linde külügyminiszter már arról beszélt, hogy felgyorsították az országról készülő, átfogó biztonságpolitikai elemzést, amely akár már május 13-án készen lehet, és nem várják meg közzétételével az előzetesen javasolt május 31-et. 

Közben május legelején a Fennovoima finn–orosz konzorcium finn tulajdonosai váratlanul felmondták az atomerőmű-építésről a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel kötött szerződést. A Hanhikivi atomerőművet az azonos nevű félszigeten építette volna meg a Roszatom a Fennovoima megrendelésére.

A lépés sokakat meglepett, leginkább a Roszatom hőkölt vissza a döntés hallatán. 

Korábban egyébként már több tagállam is jelezte, hogy támogatni fogja a skandináv országok felvételét a NATO-ba. A német bátorítást maga Olaf Scholz kancellár közölte, amikor a héten a finn és a svéd miniszterelnököt fogadta a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában. A találkozó után Sanna Marin finn kormányfő elmondta, hogy még nem ért véget hazájában a parlamenti vita a NATO-tagságról, de bármi is legyen a döntés, a következmény mindenképpen az lesz, hogy Finnország a védelmi kapacitásaival és az önvédelem iránti erős elkötelezettségével hozzájárul Európa biztonságához. 

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök pedig azt hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság körüli vitát még nem zárták le. A parlament május 13-án mutatja be elemzését Svédország biztonsági helyzetéről és arról, hogy milyen partneri kapcsolatok szükségesek a biztonság fenntartásához.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Sanna Marin finn miniszterelnök a Stockholmban tartott találkozó napján, 2022. április 13-án

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Sanna Marin finn miniszterelnök a Stockholmban tartott találkozó napján, 2022. április 13-án

Fotó: Tt News Agency / Reuters

Közben Zoran Milanovic horvát államfő jelezte, hogy összeköti a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjának ügyét a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2022/05/05/svedorszag-finnorszag-nato-csatlakozas-haboru-orosz-ukran-konfliktus/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Bevetik az oroszok Zadirát, a pusztító lézerfegyvert

Bevetik az oroszok Zadirát, a pusztító lézerfegyvert

Oroszország szerdán közölte, hogy új generációs lézerfegyvereket használ Ukrajnában drónok és egyéb harci eszközök elpusztítására. Vlagyimir …