Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A nyugati olvasóknak nem ismeretlenek az olyan rövidítések, mint például a NATO, az ENSZ vagy az EU, és egyre inkább érdemes lesz megjegyezni a BRICS-et is, amelyet még 2009-ben alapított Brazília, Oroszország, India, és Kína, majd egy évre rá csatlakozott a Dél-afrikai Köztársaság is. Azóta, az elmúlt 15 évben jelentős nemzetközi csoporttá nőtte ki magát, amit már nem hagyhat figyelmen kívül a Nyugat.
A BRICS-ről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk, mint ahogy arról is, hogy a csoport több mint harminc ország részvételével az oroszországi Kazanyban tartott csúcstalálkozót október 22. és 24. között. A tanácskozásra meghívták António Guterres ENSZ-főtitkárt is, aki élt is a lehetőséggel.
„Minden jó mellett, minden rossz ellen”
Az Index megkeresésére válaszolva Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a BRICS-et illetően két fontos döntést, illetve döntéscsoportot lehet kiemelni az elmúlt napokból.
Az egyik, hogy megszületett a partnerállamok kategóriája, amely státuszba tizenhárom ország – Törökország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Algéria, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda és Vietnám – kapott meghívást, így a BRICS kétlépcsős szervezetté vált, e tekintetben hasonló módon, mint az Európai Unió. Ahogy korábbi, előzetes cikkünkben is kiemeltük: Ankara még szeptemberben jelentette be a csatlakozási szándékát, ez akkor nagy port kavart a nemzetközi politikában, mivel Törökország NATO-tagállam, ráadásul már huszonöt éve EU-tagjelölt ország.
„Az új kategória létrehozásának két célja is lehet: egyrészt így addig is adni tudnak valamit a jelentkező országoknak, ameddig nem születik konszenzus a teljes jogú tagságukról, másrészt maga a szervezet is könnyebben elkerülheti az olyan kellemetlen helyzeteket, mint Argentína kihátrálása vagy Szaúd-Arábia felemás helyzete, amely, mondhatni, »Schrödinger tagsága« státuszban kötődik a szervezethez” – mutatott rá Kosztur András, aki Schrödinger macskájára utalt, vagyis az osztrák fizikus nevéhez fűződő gondolatkísérletre, amely szerint a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek. Szaúd-Arábiát tavaly augusztusban hívták meg a BRICS-be, de egyelőre csupán mérlegeli a csatlakozás lehetőségét.
A vezető kutató továbbá a másik fontos döntéscsoportra is kitért: a kazanyi zárónyilatkozat tanúsága szerint a szervezet tagjai támogatták Oroszország azon elképzeléseit, amelyek a szervezeten belüli könnyített fizetési rendszer és gabonatőzsde létrehozására, valamint a mesterséges intelligencia vagy éppen az ásványi anyagok kitermelése területén való együttműködés fokozására irányultak.
Más kérdés, hogy ezekből a gyakorlatban mi és mikor valósul meg, ugyanis a nyilatkozat nagy része arra utal, hogy a tagállamok szívesebben látnák, ha a jelenleg fennálló nemzetközi szervezetekben – mint például az ENSZ-ben, az IMF-ben vagy a WTO-ban – kapnák meg a nekik megillető helyet, mintsem hogy ezek valamiféle alternatíváit hozzák létre. Utóbbiak felvetése azonban alkupozícióként is funkcionálhat az előbbi cél megvalósításához
– mutatott rá Kosztur András.
Ebből pedig az következik, hogy a BRICS-en belül is megjelenik a globális politikai tér tagoltsága.
A globális Dél semleges államai mellett a szervezet tagjai a Nyugattal konfrontálódó államok is, Kína pedig a két csoport között egyensúlyoz, és megpróbál mindkettőnek az élére állni. Éppen emiatt lett a kazanyi deklaráció is helyenként rendkívül általánosító. Egy orosz elemző egy ismert orosz szólással jellemezte a nyilatkozatot, amely az ilyen kimért politikai deklarációkra vonatkozik: minden jó mellett, minden rossz ellen
– magyarázta a vezető kutató.
Oroszország vélhetően elérte fő célját
Mint írtuk, a csúcstalálkozó házigazdája Oroszország volt, a geopolitikai pozíciójával kapcsolatban Kosztur András emlékeztetett, hogy az ország jelenleg hidegháborús viszonyban van a Nyugattal, ami felértékelte számára a déli és keleti kapcsolatok jelentőségét.
Ez nagyban meghatározza Moszkva lépéseit is, amely mindig tekintettel van arra, hogy a globális Dél államai hogyan reagálnak arra, amit tesz. Bár sok olyan értelmezés is napvilágot látott az elmúlt két évben, amely szerint Oroszország Kína szatellitjévé vált és függő helyzetbe került, Moszkva számára jelentős mozgásteret biztosít, hogy a világ többi része, amit Nyugaton hajlamosak lesajnálni, több kisebb-nagyobb erőközponttal is bír, így Kína mellett Indiával, Törökországgal, Brazíliával és számos más állammal is érdemes még számolni. A szankciók megkerülésének is számos útvonala létezik – természetesen mindegyiket tagadják –, a BRICS-csúcs pedig azt is mindenki számára végérvényesen bizonyította, hogy Oroszország nem maradt magára, és a világ jelentős része számára Vlagyimir Putyin egyáltalán nem vált »érinthetetlenné«, sőt továbbra is a nemzetközi élet meghatározó szereplőjeként tekintenek rá
– fejtette ki a vezető kutató, aki szerint erre már Nyugaton is rájöttek, és a svájci békecsúccsal összefüggésben a globális Dél országaihoz való közeledés is arról szólt, hogy a saját álláspontjuk felé közelítsék ezeket az országokat, azonban ez nem járt sikerrel.
Ugyanakkor Kosztur […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!