Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat három pontból áll:
- Az Országgyűlés hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Honvédség egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében – szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben – 2025. december 31-ig állomásozzon és szükség szerint alkalmazásra kerüljön.
- A hozzájárulás kiterjed nemzetközi jogi mandátum vagy állami meghívás esetén és annak birtokában a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatainak támogatására vonatkozó, az 1. pont szerinti magyar szerepvállalással összhangban álló, a Csádi Köztársasággal határos államok területén – az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásának érdekében – végzendő katonai feladatokra is.
- Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy döntéseiről és intézkedéseiről, valamint a kontingens működéséről az Országgyűlés külügyekkel foglalkozó állandó bizottságát, valamint honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságát igény szerint tájékoztassa.
A javaslatban megemlítik a Csádi Köztársaság elnökének 2023. szeptember 19-én N’Djamenában kelt meghívólevelét is.
A magyar védelempolitika egyik fő prioritása
A javaslat előadója Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Az indoklásban arról olvashatunk, hogy
a kormány az Afrika-stratégiáról szóló kormányhatározatban kiemelte, hogy a szubszaharai térséggel kapcsolatos külgazdasági és külpolitikájának alapvetése, hogy az onnan érkező migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a megélhetés helyben történő biztosításával lehet hatékonyan kezelni; ezért egyetért azzal, hogy új alapokra szükséges helyezni Magyarország külpolitikai és külgazdasági jelenlétét az afrikai kontinensen, különös tekintettel a szubszaharai régióra. Csádi jelenlétünk további koncepcionális pillérei a Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló kormányhatározatban is részletesen definiált déli és keleti stratégiai irányból eredő fenyegetések kezelésének összefüggésében értelmezhetőek, amely stratégiai igény – jelenleg – a magyar védelempolitika egyik fő prioritásának tekinthető.
Az indoklás szerint ennek megfelelően Magyarország a csádi szerepvállalással „a terrorizmus elleni harc mellett hozzájárul az illegális migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez is tekintettel arra, hogy az egyes afrikai államok romló biztonsági helyzete Európára, ezáltal Magyarországra is negatív hatással lehet a terrorizmus és a migráció révén. E fellépés illeszkedik azon törekvéseink körébe, hogy a biztonsági problémákat azok keletkezési helyén, a forrásországokban szükséges kezelni, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt.”
Magyarország törekvésének nevezik, hogy számos módon hozzájáruljon a sérülékeny régiókban található országok, például Csád komplex módon történő támogatásához, amely magában foglalja egyebek mellett a humanitárius, diplomáciai és katonai elemeket is, „ennek megfelelően Csádban egy olyan komplex szerepvállalás 2023-as elindítása tervezett, amelyből hazánk a katonai-biztonsági szempontokon túl gazdasági, társadalmi szempontból is hozzá tud járulni a stabil biztonsági környezet kialakításához, fenntartásához”.
A komplex megközelítés lényegének tartják, hogy a magyar katonai jelenlét mellett magán/állami szereplőknek a célországok, céltérségek
- agráriumában (öntözési technológiák, feldolgozóipar),
- gazdaságában (nyersanyagok kinyerése, energetikai dimenzió),
- külkereskedelmében (védelmi, kettős felhasználású termékek forgalma) és
- társadalmi stabilizációjában (ösztöndíjak, nemzetközi fejlesztési tevékenység, vallásdiplomácia, civil-katonai együttműködési projektek) a magyar nemzeti érdekkel összeegyeztetett módon legyen lehetőségük részt vállalni.
Az indoklás alapján – a fentieken túl – Magyarország a Csádi Köztársaság területén történő katonai szerepvállalással egyúttal hozzájárul a nemzetközi közösség terrorizmus elleni közös fellépéséhez, amely a körülményektől függően történhet akár önálló, továbbá, jövőbeni hadszíntéri fejlemények függvényében akár szövetségesi vagy koalíciós fellépés keretében.
Korábbi cikkünkben Máthé […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
