Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 2026. július 1-jén, szerdán jelent meg az Eurobarométer legújabb felmérése, amiben azt vizsgálták fel az Európai Unió 27 tagállamában, hogy mit gondolnak az EU-ról, mik a legfontosabb megoldandó problémák, és hogyan erősíthetné meg a nemzetek feletti intézmény a helyét a globális rendben.
A mostani kutatás egyik legnagyobb változása a korábbiakhoz képest, hogy a magyarok abszolút többsége reményteli és az uniós átlaghoz képest jóval pozitívabban tekint a jövőre.
Míg a világ jövőjét tekintve az uniós átlag mindössze 38 százaléka derűlátó, addig a magyaroknak az 57 százaléka, de saját családjának, az országnak, valamint az EU-nak is jobb jövőt jósolnak a magyar válaszadók – leginkább az ország jövőjét illetően változott sokat a magyarok álláspontja; a legutóbbi, februárban közölt 2025 őszi kutatáshoz képest 16 százalékpontnyian gondolják úgy, hogy Magyarországnak jobb lesz a jövője.
Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a kutatás pillanatában a magyarok érzelmi állapotát leginkább olyan szavak írták le, mint a remény, a nyugalom és a magabiztosság (a válaszadók 57, 42 és 36 százaléka jelölte ezt a négy opció egyikének), míg az uniós átlagnál ellentmondásosan a bizonytalanság (44) és a remény (43), valamint a magabiztosság (33) és nyugalom (27) szerepel a felmérés első négy helyén – ennek oka, hogy vannak borúlátóbb és derűlátóbb tagállamok.
Szintén az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben nőtt azon magyarok száma, akik szerint az Európai Unió a stabilitás helye egy bizonytalan világban – az uniós 75 százalékpontos átlaghoz képest a magyarok 80 százaléka ért ezzel egyet ezzel az állítással.
Az Eurobarométer kutatásoktól nem meglepő módon az uniós átlag szerint a jövőben az EU-nak nagyobb szerepet kéne vállalnia a globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelemben – míg az uniós átlag 68 százaléka szerint az EU-nak ezzel kapcsolatosan fontosabb feladatot kellene vállalnia, 19 százalék a jelenlegi állapotot tartana kívánnivalónak, míg 11 százaléka csökkentené az EU szerepét – addig Magyarországon ezek az arányok már 59:25:15
Az uniós átlagtól ugyanakkor nemcsak ebben a kérdésben térnek el a magyarok, hanem abban is kisebb eltérés van, hogy az EU-nak mire kellene a jövőben több hangsúlyt helyeznie, hogy megerősítse helyét a világban, bár a legutóbbi, novemberi mintavételhez képest közeledett a magyarok véleménye az uniós átlaghoz.
Míg az uniós átlag első három helyén a védelem és biztonság (39 százalék), az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra (35 százalék), valamint a versenyképesség (32) témái szerepelnek, addig a magyaroknál az energiafüggetlenség (36 százalék), a védelem (34 százalék), valamint a versenyképesség és az élelmiszerbiztonság holtversenyben foglalja el a harmadik helyet (32 százalék).
Ugyanakkor az Európai Parlament prioritásainál is kisebb eltérést tapasztalunk az uniós átlaghoz képest: az uniós átlaghoz képest a magyarok nagyobb arányban jelölték meg prioritásnak a gazdaságot és munkahelyteremtést (uniós átlag 35 százalék, magyar 43 százalék), ahogy a közegészségügyet (30 és 37), a mezőgazdaság helyzetét és élelmiszerbiztonságot (20 és 30), valamint a demokráciát és jogállamiságot (21 és 27 százalék).
Ezen eltéréseket leszámítva egyébként a magyarok ugyanúgy az inflációt és a megélhetési költségek kezelését jelölték meg fő prioritásnak, valamint a gazdaság és munkahelyteremtést.
A mostani kutatás fő kérdése az életminőséggel való elégedettség volt, amire a megélhetési és lakhatási válságok ellenére meglepően az jött ki, hogy
az EU tagállamaiban és Magyarországon is hatalmas többségben vannak azok, akik elégedettek a saját életminőségével.
A magyarok 79 százaléka elégedett, míg 21 százaléka elégedetlen életminőségével, ami csak hajszálnyival marad el az uniós átlagtól: a többi ország eredményeit összevetve a válaszadók 83 százaléka elégedett és 17 százaléka elégedetlen életkörülményével.
Az elmúlt 12 hónapban magyarok mindössze öt százaléka érzi úgy, hogy javult az életkörülménye, míg 80 százalékuk szerint változatlan, 15 százalékuk szerint pedig romlott.
A kutatás során azonban felmérték azt is, hogyan lehetne javítani az európaiak életminőségén. A felsorolásból maximum öt opciót választhattak ki a válaszadók, a legtöbb európait és magyart a megélhetési költségek (uniós átlag 42, magyar 47), az egészségügyi ellátást (37 és 45), a fizikai és mentális […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!