Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Szoros versenyben a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki nyerte meg a lengyel elnökválasztást, miután a második fordulóban legyőzte azt a Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert, aki már 2020-ban is kikapott a PiS akkori jelöltjétől.
A választásnak ugyanakkor nemcsak az volt a tétje, hogy ki követi a köztársasági elnöki pozícióban Andrzej Dudát, hiszen világos célokkal és stratégiákkal vágtak neki a Donald Tusk vezette kormánypártok, valamint a Jaroslaw Kaczynski-féle jobboldali-konzervatív PiS is.
A mobilizáció okozta Rafal Trzaskowski vesztét
Ha Lengyelországra nézünk, akkor ugyanaz a választási térkép rajzolódik ki, mint 1989 óta minden választáson: nyugaton a liberális, keleten a konzervatív jelöltre szavaztak, így látványosan kivehető, hol húzódott a régi lengyel határ. A KO-jelöltjére többségében ezúttal is az 50 ezer főnél nagyobb városokban szavaztak, míg a PiS-jelöltjére az ennél kisebb településeken, és ezúttal utóbbiak voltak többségben.
A nagyon magas, 70 százalék feletti részvétel, és a közel 21 millió leadott szavazat is mutatja, hogy nagy érdeklődést váltott ki az elnökválasztás,
ugyanakkor a PiS által támogatott Nawrocki tudott jobban mozgósítani.
Trzaskowski több mint 10 millió szavazatot kapott, ráadásul öt évvel ezelőtti eredményéhez képest több mint kétszázezren többen szavaztak rá, azonban csakúgy mint öt éve Andrzej Dudával, úgy ez idén is kevés volt Nawrockival szemben. Ennek oka, hogy a 2023-as parlamenti választáson a későbbi kormánypártokra szavazók egy része inkább otthon maradt, mintsem elmenjen szavazni, ezzel jelezve elégedetlenségét.
Wybory ???????? Polaków na mapie. Gminy i powiaty pic.twitter.com/eXLiNFXm7P
— Brat Wodza ???????? (@BratWodza) June 2, 2025
Már az első fordulóban is a szavazatok többségét a jobboldali ellenzéki jelöltek (Nawrocki mellett a libertariánus Slawomir Mentzen, valamint a szélsőjobboldali Grzegorz Braun) szerezték meg, miközben Trzaskowski potenciális szavazói már akkor is inkább más programot kerestek vasárnapra, a másik két kormánypárti jelölt közül pedig csak Szymon Holownia érte el az öt százalékot.
Emiatt mindkét jelölt nehéz helyzetben vágott neki a második fordulónak. Trzaskowskinak újra kellett volna építenie a 2023-as parlamenti választáson végül győzedelmeskedő, PiS-ellenes ún. október 15-i választási koalíciót, és rávenni őket a szavazáson való részvételre, ez azonban nem sikerült maradéktalanul, miközben az exit poll szerint Nawrocki sikeresen szólította meg mind a tőle jobbra, már a szélsőjobboldalon álló Slawomir Mentzen és Grzegorz Braun szavazóit,
így Nawrocki győzelmének a kulcsa az volt, hogy Trzaskowskival ellentétben ő be tudta integrálni más jelöltek szavazóit.
Ezt a PiS által támogatott történész részben azzal tudta elérni, hogy az egész elnökválasztást egy Tusk-kormányról szóló népszavazásként keretezte, kihasználva a kormány viszonylagos népszerűtlenségét. Emellett Nawrocki magát a demokrácia védőjeként beállítva azt ígérve, hogy győzelmével megállíthatja Tusk autoriter fordulatát, amivel a PiS-szavazók mellett a szélsőjobboldali szavazókat is aktivizálni tudta.
Ugyan egy töredezett, szélsőbaltól egészen jobbközépig terjedő, széles és törékeny kormánykoalíció vezetőjeként nehezen elképzelhető, hogy Tusk ki tudna építeni egy tekintélyelvű rendszert, azonban a PiS gyakran vádolta ezzel a miniszterelnököt, amiért kormányának reformtörekvéseit olykor csak az alkotmány és a hatályos jogszabályok kreatív értelmezésével tudták bevezetni. Erre Tuskék amiatt voltak kénytelenek, mert Andrzej Duda elnök gyakran elnöki vétókkal akadályozta a kormány által nagy nehezen elfogadott törvények kihirdetését.
Azonban ennek ellenére ez a narratíva sikeres volt a jobboldalon a mozgósításra – vagy ha nem is ez a narratíva, akkor az az ígéret, hogy Nawrocki ellensúlya lesz Tusk balliberális kormányának –, ami másrészt rámutat arra is, miért is döntött úgy a kormánypártokra 2023-ban még leszavazók egy része, hogy vasárnap inkább más programot választanak a szavazás helyett: a Tusk-féle jobbközép-liberális KO, az agrárius PSL, a centrista-civil Polska 2050, valamint a szélsőbaltól a balközépig terjedő Lewica arra kért, és
arra kapott felhatalmazást a szavazóiktól, hogy lebontsák a PiS által felépített illiberális rendszert, azonban ezt részint épp a kormánykoalíció töredezettsége és belső feszültségek miatt nem tudják teljesíteni.
A mostani választáson korábbi szavazóinak egy része otthon maradt, másrészt az exit pollok szerint még az előző fordulóban a Polska 2050-es Szymon Holowniára szavazók egy része is inkább Nawrockit ikszelte a második körben.
Azonban Trzaskowskira így is több mint tízmillióan szavaztak, ami egy jelentős eredmény, de ezúttal kevésnek bizonyult. A mostani elnökválasztás miatt ugyan nem kell még a KO 2027-es esélyeit temetni, viszont az biztos, hogy addig nehéz lesz kormányoznia Tuskéknak, ami már sokkal jobban befolyásolhatja a következő választáson az esélyeiket.
Búcsút inthet reformterveinek a kormány
Ugyan a kormányon belüli belső akadályokra a mostani elnökválasztás sem lett volna gyógyír, ugyanakkor a külsőre igen: amennyiben Dudát augusztus 6-án egy kormánypárti jelölt váltotta volna pozíciójában, akkor legalább az elnöki vétó jelentette külső akadály megszűnt volna.
Azonban Trzaskowskinak 2020 után 2025-ben sem sikerült nyernie az elnökválasztáson,
Nawrocki pedig még Dudához képest is erőteljesebb fellépést ígért a kormány törvényjavaslataival szemben.
Ezzel lényegében búcsút inthet legfőbb ígéretének a Tusk-kormány, ami eleve egybeterelte ezt az ideológiailag igen színes koalíciót.
Emiatt az is kérdés, hogy egyáltalán egyben marad-e a jelenlegi kormány, a Tusk-féle KO-n kívül a legtöbb párt támogatottsága ugyanis a választások óta csökken. Amennyiben e trendet jó kormányzással nem tudják megállítani, és emiatt úgy látják, a következő parlamenti választásokon az esélyeiken rontanának a kormánypárti padsorok, akár kiléphetnek onnan legkésőbb 2027-ben – a Lewicából és ezáltal a kormányból is távozó Razem ezt még korábban megtette, jelenleg pedig az ötszázalékos küszöb környékére mérik a pártot.
Emellett a mostani eredmény azt is megmutatja, hogy hiába kampányol valaki a rendszerváltás ígéretével, amennyiben egy párt foglyul ejti az államot, azt lehetetlen lebontani a törvényhozás és a végrehajtó hatalom teljes támogatása nélkül.
Hiába a botrányok, az nem érdekelte a lengyeleket a jobboldalon
Nawrockinak úgy sikerült Dudához képest több szavazatot szereznie – több mint 166 ezerrel –, hogy nem lehetett azzal vádolni, hogy túl jó lett volna a PR-ja: már az első forduló előtt kiderült, hogy zavaros körülmények között szerezte meg gdanski házát egy idős férfitől, valamint a két forduló között ő maga is elismerte, hogy fociultraként verekedett más ultrák tagjaival.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!