Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Financial Times névtelenséget kérő forrásai alapján arról számolt be, hogy Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel abban, hogy a jövőbeni tűzszüneti megállapodások folyamatos orosz megsértését Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai támadásával fogják megválaszolni. A terv célja az lenne, hogy egy jövőbeli orosz–ukrán tűzszünet betartását erővel is ki lehessen kényszeríteni, abban az esetben, ha Moszkva megszegi azt.
Az első fázis diplomáciai lenne. Ha Oroszország megsérti a tűzszünetet, Ukrajna szövetségei hivatalos figyelmeztetést intéznék Moszkvához, felszólítva, hogy térjen vissza az egyezmény betartásához. Ha 24 órán belül Oroszország teljesíti, más következménye nem lenne az akcióiknak.
Ha Oroszország nem hagy fel a tűzszünet megsértésével, a második fázisban az ukrán hadsereg felveszi a harcot, és a „hajlandók koalíciója” – amelyben sok EU-s tagállam mellett Nagy-Britannia, Norvégia, Izland és Törökország is szerepel – katonai támogatást nyújtana Ukrajnának.
Ha 72 órán belül Oroszország nem állítja le az agressziót, akkor életbe lép a harmadik fázis, amelynek keretében koordinált nyugati „katonai válasz” érkezik az orosz jogsértésre, amelyben az Egyesült Államok hadereje is részt venne. Nem teljesen tiszta, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, de a Financial Times szerint valószínű, hogy az Ukrajna területén állomásozó külföldi katonák is részt vennének a biztonsági garanciák betartatásában – vagyis ha Oroszország megszegi a tűzszünetet, akkor a biztonsági garanciákat vállaló NATO-tagállamok harcoló alakulatokat küldhetnének Kijev védelmére.
Ez a stratégiai kétértelműség vélhetően szándékos. A terv nem írja elő szigorúan, hogy a NATO-tagállamoknak mindenképpen harcba kell szállniuk az orosz katonákkal – de nyitva hagyja ezt az opciót. Rugalmas reakcióképességet biztosít, miközben komoly elrettentő erőt jelent.
A terv részeként Franciaország és Nagy-Britannia állandó jelenlétet ígértek Ukrajna területén. Nagy-Britannia miniszterelnöke, Keir Starmer a Párizsi találkozón kijelentette, hogy a Nagy-Britannia és Franciaország „Ukrajna szerte katonai bázisok állítanak fel” Ukrajna védelmi szükségletei érdekében. Az Egyesült Államok pedig high-tech eszközöket küldene, melyekkel monitorozzák a tűzszünet betartását.
Nem lenne példátlan, hogy Oroszország megszegi a tűzszünetet
Ukrajnában számos tűzszünetet szegett meg Oroszország, mióta az orosz erők 2014-ben először megszállták Kelet-Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéit, Moszkva-párti szeparatista felkelés ürügyén.
A 2014-ben és 2015-ben aláírt minszki megállapodások célja a harcok leállítása és a tartós béke felé vezető út kijelölése volt. A megállapodásokat Oroszország, Ukrajna, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a két szeparatista régió Kreml által kinevezett vezetői kötötték.
Az EBESZ megfigyelő missziója azonban a tűzszüneti megállapodások megsértésének megfigyelésére korlátozódott. Végrehajtási mandátum vagy nyugati biztonsági garanciák nélkül a tűzszünetek ismételten összeomlottak, utat nyitva Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának.
Zelenszkij januárban azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokkal tárgyalt biztonsági garanciák és az európai partnerek hozzájárulása „100 százalékig készen állnak”, és hogy Kijev „arra vár, hogy partnereink megerősítsék az aláírás dátumát és helyszínét”.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/02/03/ukrajna-oroszorszag-nato-haboru-egyesult-allamok-terv/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!