Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
Az Irán és Izrael, illetve az Egyesült Államok közötti közvetlen konfrontáció eddigi legerőszakosabb és legveszélyesebb fordulója június 24-én lezárult, és a kölcsönös légi- és rakétacsapások pora leülepedett. Sárkány László, az Eurázsia Központ Közel-Kelet-kutatója lapunknak összefoglalta, hogy mit kell tudni a térségben zajló folyamatokról, a geopolitikai erőterek alakulásáról és a konfliktus globális kontextusáról.
Narratívák háborúja zajlik
A szemben álló felek fővárosaiban, sőt azokon belül is továbbra is heves vita zajlik a „győzelem” és „vereség” értelmezéséről. Az Indexnek nyilatkozó kutató rámutatott: a konfliktus jelenlegi szakaszában a narratívák és történetek harca folyik, leegyszerűsítve: egyfajta imázsháború.
Az iráni atomlétesítményeket ért csapások eredményességéről szóló beszámolók is ellentmondásosak: a teljes megsemmisítéstől az atomprogram évekre történő visszavetésén át egészen az urándúsítás zavartalan folytatásáig minden verzió napvilágot látott.
A valóság az, hogy sem Izrael nem aratott döntő, történelmi győzelmet, sem Irán nem »zúzta össze« Izraelt, és egyik fél sem szenvedett olyan vereséget, amely elrettentette volna a másikat
– foglalta össze Sárkány László. Hozzátette: Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben egy jóval egyszerűbb győzelmi narratívával állt elő, mint azok a képek, amelyeket a közvetlenül érintett felek mutattak fel.
Trump saját, „erővel kikényszerített béke” elméletét látja igazolva, még akkor is, ha kijelentései tényszerűen vitathatók, illetve nem ellenőrizhetők (például a „nukleáris képességek teljes megsemmisítéséről” szóló állítás). Ehhez társul retorikájának megszokott túlzó és kategorikus hangvétele is.
A kutató kiemelte: a felek közötti konfliktus a narratívák háborúja után most döntő válaszúthoz érkezik. Vagy diplomáciai megoldás felé fordulnak, amely a sokrétű válság átfogó és tartós rendezését hozhatja el, vagy visszacsúsznak egy újabb – vélhetően még pusztítóbb és több szereplős – fegyveres szakaszba, amelynek sem kezdetét, sem végét nem láthatjuk előre. „A tűzszünetet követő nyilatkozatokat és eseményeket figyelve sajnos az utóbbi forgatókönyv tűnik valószínűbbnek” – jegyezte meg Sárkány László.
Irán és Izrael ütközőpályán halad tovább
A folytatódó eszkalációs spirál egyik jele a kutató szerint az, hogy Izrael átfogó együttműködést tervez az arab szunnita államokkal annak érdekében, hogy közösen alakítsák át a Közel-Keletet. Míg a korábbi Ábrahám-egyezmények csupán kétoldalú normalizációs célokat szolgáltak, ezúttal nem kizárólag diplomáciai, hanem geopolitikai és katonai szövetség körvonalai is kirajzolódhatnak. Ez a folyamat a térség erőviszonyainak és politikai térképének átrendezését célozza – egyelőre diplomáciai eszközökkel.
Sárkány László úgy véli, nem zárható ki, hogy mindez egy „vérrel történő átrendezés” előkészítő szakaszának tekinthető, és az izraeli tervek Irán mint regionális középhatalom szétzúzását célozhatják.
Szintén ebbe az irányba mutat Tom Barrack, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottjának napokban tett kijelentése is:
Ami Izrael és Irán között történt, lehetőséget ad mindannyiunk számára arra, hogy azt mondjuk: álljunk meg, és törjünk új utat!
Hangsúlyozta: Törökország „kulcsfontosságú eleme ennek az új útnak”, és hozzátette, hogy „a békemegállapodások Izraellel elengedhetetlenné váltak a szíriai és libanoni háború után”.
A kutató emlékeztetett arra is, hogy ezzel párhuzamosan Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt nyilatkozta: az Irán felett aratott „győzelem” „lehetőségeket” teremt Gázában. A kijelentés akkor hangzott el, amikor az izraeli hadsereg példátlan, nagyszabású katonai akciót készít elő Gázában: öt teljes hadosztály bevetését fontolgatják – ellentétben a korábbi, részleges beavatkozásokkal –, valamint az egyik legnagyobb, palesztin civileket érintő evakuálási akció végrehajtását tervezik.
Egy lehetséges menetrend mindezek fényében: Gáza »kipucolása«, majd egy újabb forduló Irán ellen, amelybe Trump és Netanjahu egyre inkább be akarja vonni Törökországot, a szunnita arab szomszédokat, valamint az Öböl menti államokat is
– vélekedett Sárkány László.
Irán még elszántabbá válhat
Az Eurázsia Központ kutatója ugyanakkor kiemelte: Irán részéről sem a megbékélés hangjai hallatszanak. Mint rámutatott, egy olyan államban, amelyet külső hatalmak támadnak meg – még ha a támadók megelőző csapásra vagy a regionális biztonság védelmére hivatkoznak is –, természetes, hogy nem a reformista irányzat kerül fölénybe, hanem a keményvonalas erők, amelyek mellé gyakran felsorakozik a veszteségeket elszenvedő lakosság is.
Ami az atomprogramot illeti, az Irán »jobb belátásra térítését« célzó bombázások épp az ellenkező hatást váltják ki: megerősítik az irániak meggyőződését, hogy szükségük van atombombára. Mert ha lenne, akkor nem támadták volna meg őket – ahogyan Észak-Korea megtámadása sem merül fel a demokratikus világban
– fogalmazott Sárkány László. Hozzátette: a perzsa állam kész folytatni a harcot, és jelenleg a radikális, keményvonalas hangok uralják a diskurzust, amely a minap egy halálos fatva kihirdetésében csúcsosodott ki.
A kutató ezzel Nasszer Makarem Sirázi iráni nagyajatollah <a href="//index.hu/kulfold/2025/06/30/iran-vallasi-vezeto-fatva-donald-trump-benjamin-netanjahu/" id="hyperlink_0e2423eb36f09c8ba6c58d35ca00ec26" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!