Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ma Délkelet-Ukrajna mintegy 20 százaléka áll orosz megszállás alatt. Ez magában foglalja a Krímet, valamint Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók nagy részét. Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja egy olyan nacionalista kampány, amelynek céljaként azt határozta meg, hogy visszaverje az állítólagos „nyugati előrenyomulást”, és olyan területeket szerezzen vissza, amelyek szerinte „jogosan Oroszországhoz tartoznak”.
A hódításnak azonban van egy másik motivációja is: a gazdasági haszonszerzés. Ha Oroszország fenntartja a katonai ellenőrzést ezen régiók felett, akkor talán abban reménykedik, hogy ezt az előnyt is learathatja. A háborúnak ebben a szakaszában azonban aligha egyértelmű, hogy Moszkva számára ezek a területek gazdasági előnyökkel járnának.
A háború emberi költségei óriásiak. Az orosz erők kemény szigorral uralkodnak a megszállt Ukrajnában, és kíméletlen kínzásokat és erőszakot követnek el. A háború gazdasági következményeinek értékelése nem csökkentheti a háború szörnyűségeit, vagy az általa okozott mérhetetlen szenvedést. A gazdasági eredmények azonban befolyásolni fogják Putyin inváziós döntésének jövőbeli megítélését.
Ha Oroszországnak gazdasági haszna származik Ukrajna megszállásából, akkor a háborúra stratégiai sikerként emlékezhetünk. Ha Oroszország ehelyett gazdaságilag szenvedni fog, akkor az inváziót önpusztító, barbár baklövésnek fogják tekinteni
– írja a Foreign Affairs hasábjain Andrew Kosenko a Marist University Közgazdasági Tanszékének docense és Peter Liberman, a City University of New York professzora.
Mivel az ukrajnai harcok patthelyzetbe kerültek, eljött az ideje, hogy elgondolkodjunk azon, mi lesz Kelet-Ukrajna sorsa egy elhúzódó, bár globálisan elutasított orosz megszállás alatt. A megszállt vagy elcsatolt régiókból származó nettó haszon elsősorban attól függ, hogy a hódítás alatt mennyi mindent pusztítanak el, és a lakosság mekkora hányada áll ellen vagy menekül el. Mindez nagymértékben korlátozza Oroszország hódításból származó nyereségét – még csak nem is számítva azt a megdöbbentő, orosz emberéletekben kifejezett költséget, amelyet e területek ukrán ellenőrzés alól való elszakítása jelent.
Korántsem lesz elegendő munkaerő a megszállt területeken
2014-ben Oroszország elfoglalta és annektálta az ukrajnai Krím félszigetet, és támogatta a szakadár erőket Donyeck és Luhanszk régiók egy részének elfoglalásában. A 2022 elején végrehajtott inváziónak nem sikerült megbuktatnia a kijevi kormányt, de az orosz hadsereg kiterjesztette ellenőrzését a Donyeck régió 60 százalékára, a Luhanszk régió szinte egészére, és – kiegészítve az Azovi-tenger ukrán oldala körüli orosz gyűrűt – Herszoni és Zaporizzsjai régió nagy részére. Bár a Krím az egyetlen olyan régió, amelyet Oroszország teljes egészében ellenőrzése alatt tart, hivatalosan mindegyik régiót elcsatolta.
Az elnéptelenedés azonban komoly korlátokat szab Oroszország e hódításokból származó gazdagodásának. 2014-ben az ukránok elkezdtek menekülni a Krímből, és különösen az Oroszország által Kelet-Ukrajnában létrehozott donyecki és luhanszki „népköztársaságokból”. A harcok 2022-es kiéleződése ismét tömeges elvándorlásokat váltott ki.
Konkrét számokat nehéz találni, de a Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint legfeljebb ötmillió ukrán él még az orosz megszállás alatt álló öt régióban – ez 56 százalékkal kevesebb, mint a 2014 előtti 11,4 milliós szám. Más becslések még kijózanítóbbak: egyes tanulmányok szerint 2014 óta egyes régiók lakosságának közel 90 százaléka menekült el. Úgy tűnik, hogy azok, akik maradtak, idősebbek, kevésbé képzettek, és nagyobb valószínűséggel küzdenek egészségügyi problémákkal – olyan csoportok, amelyek azért maradtak, mert nem tudtak elmenni, és amelyek a háború után is nemcsak gazdaságilag lesznek kevésbé termelékenyek, hanem több állami támogatást is igényelnek majd.
Se ipar, se infrastruktúra
Nem a munkaerő az egyetlen probléma. A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/02/11/haboru-orosz-ukran-konfliktus-oroszorszag-ukrajna-gazdasag/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!