Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nem erősítette meg április végi sajtótájékoztatóján a tálibok és az Európai Unió közötti tárgyalások megkezdését Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője. Mindössze annyit közölt, hogy „technikai szinten” folynak az egyeztetések az afgánok deportálásának összehangolásáról. Az elmúlt hónapokban uniós szinten felgyorsultak a harmadik országokba történő kitoloncolások, és egyre növekszik az igény a tagállamok részéről arra, hogy Afganisztán irányába is megvalósuljanak a repatriálások – a tömeges deportálásokhoz azonban visszafogadási megállapodásra vagy legalább tartós technikai-operatív mechanizmusra van szükség a tálib kormányzattal.
Hol tartanak az EU és a tálibok közötti egyeztetések?
Az Euractiv hírportál uniós tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy – a belga bevándorlásügyi minisztérium nyomására – uniós képviselők tárgyalóasztalhoz ülnének a tálibokkal a kitoloncolások és az önkéntes visszatérések fokozása érdekében. A találkozót a belga főváros egy semleges helyszínére tervezték, és még a nyár kezdete előtt tető alá hozták volna. Az egyeztetéseken a kitoloncolások gyakorlati megvalósításának részleteiről esett volna szó, köztük az érintett afgánok azonosításáról, valamint az úti okmányok kiállításáról. Noha eleinte az Európai Bizottság vonakodott kétoldalú tárgyalásokat folytatni a tálibokkal, a mérleg elbillenését segítette, hogy Svédország jelezte, hajlandó a kezdeményezés élére állni. Másnap Johan Forssell svéd migrációügyi miniszter megerősítette, hogy hazája központi szerepet fog játszani a tálibokkal való együttműködés elősegítésében.
Markus Lammert nyilatkozata után azonban bizonytalanná vált, hogy egyáltalán lesz-e brüsszeli találkozó. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a visszaküldések a tagállamok hatóságainak döntései alapján valósulnak meg, ugyanakkor a június 12-én életbe lépő uniós migrációs és menekültügyi paktum éppen azt az irányvonalat követi, hogy a tagállamok akár kétoldalú, akár uniós megállapodások révén fokozzák a kitoloncolásokat. További bizakodásra ad okot, hogy januárban Johannes Luchner, az Európai Bizottság Migrációügyi és Belügyi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese és Anneleen Van Bossuyt belga migrációügyi miniszter Kabulba utazott, hogy felmérjék a főváros nemzetközi repülőterének kapacitásait, és egyeztessenek a tálibokkal arról, hogy mi lesz a sorsuk a hazatérő afgánoknak.
Hány afgán van most jogellenesen Európában?
Az Eurostat, azaz az uniós statisztikai hivatal 2024-es összesítése szerint a szírek után az afgán állampolgárokat találták a legnagyobb számban jogellenesen jelen lévőként az Európai Unió területén: összesen 60 060 afgánt regisztráltak ebben a kategóriában, ami 46,6 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest. A visszatérések végrehajtása azonban továbbra is rendkívül alacsony arányú maradt – ez már a 2025. október 16-án keltezett, 19 uniós ország és Norvégia által aláírt közös levélből derült ki. A levelet az aláírók Magnus Brunnernek, az Európai Unió belügyekért és migrációért felelős biztosának küldték meg, amelyben azt kérték Brüsszeltől, hogy uniós szinten segítse elő az Afganisztánba irányuló önkéntes és kényszerített visszatérések koordinált újraindítását. A 20 aláíró miniszter arra hivatkozott, hogy 2024-ben 22 870 afgán állampolgár kapott visszatérési határozatot az EU-ban, közülük azonban mindössze 435-en tértek vissza Afganisztánba, ami 2 százalékos visszatérési arányt jelent.
A 2021. augusztus 15-i tálib hatalomátvétel után a kormányok Európa-szerte leállították a tömeges kitoloncolásokat Afganisztánba, és egyelőre csak néhány tagállam indította azokat újra – jellemzően Katar közvetítésével. Belgium 2023 februárjában, Franciaország 2023 márciusában egy-egy főt szállított vissza Afganisztánba, Svédország ugyanabban az évben öt embert. A nagyobb létszámú kitoloncolások újraindítását azonban Németország kezdte meg: 2024. augusztus 30-án charterjárattal szállítottak vissza Afganisztánba 28, majd 2025. július 18-án további 81 embert. A németországi Lipcséből 2026. február 26-án indult a következő toloncjárat Kabulba, 20 fővel a fedélzetén – ez volt az első olyan művelet Berlin és Kabul között, amelyben Katar közvetítésére már nem volt szükség. Hasonlóan valósult meg az idei második tömeges kitoloncolás is: április 28-án 25 elítélt afgán férfit szállítottak Kabulba. A fentieken túl Ausztria is csatlakozott a sorhoz 2025-ben, ám onnan eddig csak egyedi esetekben, összesen öt afgánt szállítottak vissza Kabulba.
Ezek az arányok azonban messze elmaradnak attól, hogy érdemben csökkenjen a tagországokban jogellenesen tartózkodó afgánok száma. Különös tekintettel arra, hogy az afgánok továbbra is az élen járnak a menedékjog iránti kérelmet benyújtók között. Statisztikai adatok szerint 2025-ben 63 830 afgán állampolgár […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!