Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Izrael és a Hamász közötti háború, nem különbözik ettől. A televízió éjjel-nappal közvetíti, a közösségi média rengeteget foglalkozik vele, és a palesztinok támogatásának hullámát váltotta ki. Mégis, a korábbi konfliktusokhoz, például a 2014-es 50 napos gázai háborúhoz képest néhány dolog másképp fest. Az egyik a geopolitika. 2020 óta négy arab állam – Bahrein, Marokkó, Szudán és az Egyesült Arab Emírségek – vette fel a kapcsolatot Izraellel, amely korábban csak kettővel (Egyiptommal és Jordániával) állt kapcsolatban. Szaúd-Arábia tárgyalásokat folytat ugyanerről. Ez megváltoztatta egyes arab médiumok tudósításának módját a konfliktusról.
A katari Al Jazeera műsorszolgáltató bőséges műsoridőt szentelt a Katar által támogatott Hamásznak. Eközben a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek által működtetett csatornák megpróbáltak kötéltáncot járni. Bár tudósítanak a gázai pusztításról, nem kérnek interjúkat a Hamász tisztségviselőitől, az arabul beszélő izraeli zsidók azonban gyakori vendégek. A szerkesztőségekben heves viták alakultak ki a nyelvezetről: ahol korábban például a jaish al-ihtilal („megszálló hadsereg”) kifejezést használták, ma már csak izraeli hadsereget mondanak – írja elemzésében a The Economist.
A másik különbség a konfliktus kiterjedésétől való félelem. A 2014-es háború a Szentföldre korlátozódott. Lehet, hogy ezúttal ez nem így lesz – és ez bonyolítja a vitát, legalábbis azokban az országokban, amelyek közel állnak Izraelhez. Vegyük például Egyiptomot. Amerika és számos arab ország sürgeti, hogy nyissa meg Rafahot, az egyetlen olyan határátkelőt a Gázai övezethez, amely nem Izrael ellenőrzése alatt áll, hogy a civilek elmenekülhessenek a harcok elől.
Az egyiptomi társadalom széles rétegei azonban kitartanak amellett, hogy országuknak ellen kell állnia ennek a nyomásnak.
Miért kényszerítettétek rám ezt a háborút? Azt akarjátok, hogy 100 millió egyiptomi életét kockáztassuk a ti kedvetekért?
– kérdezte Ibrahim Eissa, egy kormánypárti talkshow-műsorvezető a Hamásznak címzett üzenetében.
Más médiaszemélyiségek is hasonló megjegyzéseket tettek. Lehet azt mondani, hogy ők csak a rezsim szócsövei, de szavaikat a közvélemény széles körben visszhangozza.
Libanon is fél attól, amit a Hezbollah csinál
Hasonló a helyzet Libanonban is, ahol négy éve tart a modern történelem egyik legsúlyosabb gazdasági válsága. Sok libanoni aggódik amiatt, hogy a Hezbollah, a nagy hatalmú síita milícia és politikai párt második frontot nyit Izrael ellen, és ezzel egy újabb, a 2006-oshoz hasonló pusztító háborúba sodorja országukat.
Ne vigyetek be minket ebbe a pokolba
– írta Dima Sadek, egy ismert újságíró, aki egyszerre támogatja a palesztinokat és bírálja mélyen a Hezbollahot.
Ez egy harmadik változásra utal: a régió ma már sokkal polarizáltabb. Különösen sok szíriai megdöbbenéssel figyeli a gázai jeleneteket, ahol az izraeli ostromháború a Bassár el-Aszad által alkalmazott taktikára emlékezteti őket. Ugyanakkor nem szívesen szurkolnak a Hamásznak, az Irán által támogatott csoportnak, amely oly sokat tett az országuk elpusztításáért. És az arab világ médiaszemélyiségeire is dühösek, akik irtóznak az izraeli atrocitásoktól, de Aszadnak viszont drukkolnak. Libanonban is vannak, akik a tágabb értelemben vett politikára összpontosítanak: bármit is gondolnak Izraelről, remélik, hogy Irán, és így a Hezbollah, meggyengülve kerül ki a helyzetből.
Az elmúlt napok háttérbeszélgetéseiben néhány arab tisztviselő olyan hangnemben beszélt a Hamászról és a Gázai övezetről, mint amilyet a jobboldali izraeliektől várna az ember. Nem táplálnak szimpátiát egy Irán által támogatott iszlamista terrocsoport iránt. Azonban nyilvánosan nem merik megismételni ezeket a megjegyzéseket.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/10/23/terror-izraelben-arab-vilag-hezbollah-iran-haboru-palesztinok/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
