Október 29-én, szerdán tartanak előrehozott választás Hollandiában, miután a Geert Wilders fémjelezte szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) 11 hónapnyi kormányzás után még júniusban úgy döntött, kilépnek az általuk vezetett kormányból.
Wilders hivatalosan azzal magyarázta kilépését, hogy az illegális és legális migráció kezelése kapcsán pártja nem tudott megállapodni a többi koalíciós partnerrel, az egykoron Mark Rutte fémjelezte jobbközép-konzervatív-liberális Szabaddemokrata Néppárttal (VVD), a centrista-populista Új Társadalmi Egyezménnyel (NSC), valamint a jobboldali-agrárius Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB) vezetőivel.
Ugyanakkor mint azt korábban bemutattuk, Wilderst vélhetően más cél mozgatta: a koalícióból való kilépése előtt kiadott tízpontból álló ultimátumának a többsége ugyanis eleve alkotmány- és jogellenes intézkedések lettek volna, ami miatt ha morálisan se utasította volna el a többi párt, akkor se tudták volna elfogadni azt.
Wildersnek és a hivatalosan csak Wildersből álló PVV-nek ezzel más célja volt:
a sikertelen, hektikus és eredménytelen kormányzásból adódó népszerűségvesztést Wilders a többi pártra akarta kenni, hogy aztán azt állíthassa, a PVV vezette kormány csak a többiek ellenkezése miatt nem tudott eredményeket felmutatni,
nem pedig amiatt, mert Wilders a legtöbb mandátummal rendelkező párt vezetőjeként egy ellenzéki szerepet felvéve továbbra is csak kritizálta a kormányt és koalíciós partnereit, ahelyett, hogy a holland politikát mozgató kompromisszumot kereste volna és kormányzott volna.
Ez júniusban még hiába tűnt egy merész stratégiai lépésnek, még akár be is válhat az egyszemélyes PVV-hadseregnek: Wilders ugyanis továbbra vezeti a közvélemény-kutatásokat, miközben a kormányon maradt pártok támogatottsága hatalmasat esett, és úgy tűnik, hogy a két évvel ezelőtti választás után ismét pártja szerezheti a legtöbb szavazatokat, bár legutóbbi eredményétől valamennyire elmaradhat.
Egy viszont már a választások előtt biztosnak tűnik: ezúttal nem a kormánypadsorokban foglalhat majd helyet a pártelnök és a személyesen általa kiválasztott képviselői.
Kormányzó erőből helyett az örök ellenzéki szerepet célozza Wilders
Geert Wilders egy rendkívüli figurája a holland politikának. Karrierjét még a VVD-nél kezdte, ugyanakkor onnan hamar kilépett a Néppárthoz képest jóval radikálisabb nézetei és leginkább iszlámellenes nézetei miatt.
Miután 2006-ban megalapította pártját, lényegében egy témával kampányolt csak, viszont azzal folyamatosan: az iszlámmal és szerinte Hollandia vélt vagy valós eliszlámosodásával.
A legutóbbi, 2023-as választások után ugyanakkor valamennyire változtatott a stratégiáján, és az iszlámellenességet inkább a migráció legális és illegális formája elleni kemény fellépésre váltotta, amit minden, a hollandokat érintő legnagyobb problémák forrásává tett – így Wilders világnézetében a lakhatási árak a túl sok illegális migráns és menekült miatt emelkedtek meg, míg a megélhetési költségek és az infláció pedig a menekültekre költött pénzek miatt nőttek.
Mostani kampányában sem tér el a már korábban megismert „3I”-stratégiájától, azaz az iszlámtól, a migrációtól és Izrael támogatásától – ezek az általa vezetett pártban és a lojalistákból kiválasztott képviselőjelöltek számára megkérdőjelezhetetlen kérdések.
A Wilders-kampány egy új eleme mindössze annyiból áll, hogy kijelentette: a legutóbbi választáshoz képest ha ő nyer, akkor nem vehetik el előle a miniszterelnöki pozíciót, és mindenképpen ő fogja kormányozni Hollandiát.
Mivel szerinte az általa választott Dick Schoof vezette PVV–VVD–NSC–BBB-kormány amiatt volt sikertelen, mert a PVV – egyébként sokszor alkotmányellenes elemekből álló – programját nem voltak hajlandóak végrehajtani, emiatt egyedüli kisebbségi kormányzásra készül.

[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!