Nem várható meglepetés a hétvégi választások eredménye kapcsán, ahogyan azok megítélése kapcsán sem. Egyelőre minden korábbi várakozás maradéktalanul teljesült: a Nyugat szerint nincsenek is választások és semmi értelme az egésznek, hisz Lukasenka 2020-óta nem legitim elnök, Keleten pedig azt állítják, hogy végre a nyugati beavatkozástól ténylegesen mentes, szuverén demokratikus folyamatra kerül sor. Az EU nem ismeri el sem a választásokat, sem az azokat kiíró vezetést, utóbbit pedig nem érdekli, hogy mit gondol róla az előbbi.

Az idei elnökválasztáson Lukasenka mellett további négy jelölt indul, ezek közül azonban egyik sem igazán ellenzéki, ezért az európai és összességében a nyugati országok többsége eleve nem tekinti legitimnek az idei választásokat mondván, hogy az pusztán Lukasenka – aki az ő olvasatukban 2020 óta önkényesen bitorolja a hatalmat – ismételt kinevezésének eszköze, ahol a választáson induló jelöltek csupán statiszta szerepet töltenek be.
Lukasenka elnökségének legitimitását a 2020-as választások után kérdőjelezték meg, amikor a hivatalos adatok szerint Lukasenka a szavazatok 80 százalékát szerezte meg, az ellenzék szerint pedig a több éve bebörtönzött Szjarhej Cihanovszkij felesége, Szvjatlana Cihanovszkaja kapta a szavazatok 56 százalékát. A választási eredmények kihirdetése után tömeges tüntetések zajlottak Minszkben, amelyeket erővel törtek le. Cihanovszkaja elhagyta az országot és a Biden adminisztráció jelentős támogatásával tulajdonképpen emigráns elnökként tevékenykedett. Az idei választásokon induló jelöltek közül egyik sem tekinthető rendszeridegennek, vagy rendszerkritikusnak.
Oleg Hajdukevics, aki a jelöléshez szükséges aláírásgyűjtés során 134 ezret szerzett a Liberál-Demokratikus Párt jelöltje korábbi rendfenntartó, jelenleg parlamenti képviselő. Pártjának politikája erőteljesen nyugat-ellenes és aktívan támogatja a Moszkvával való együttműködést. Őt követi Szergej Szirankov – 125,5 ezer aláírással a Kommunista Párt színeiben. Anna Kanopatszkaja az egyedüli jelölt, aki a 2020-as választásokon is egyéni jelöltként indult. Ő 121 ezer aláírást gyűjtött össze és végül Alekszandr Hizsnyak 112,7 ezer aláírással a Köztársasági Párt jelöltjeként, amely párt az utóbbi harminc évben nem indított jelöltet elnökválasztás során. A jelenleg külföldön tartózkodó Jurij Gubarevics, a bírósági határozattal felszámolt „Szabadságért” mozgalom korábbi vezetője, is kifejezte szándékát, hogy indul az államfői posztért. A Központi […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! Forrás: *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
https://index.hu/kulfold/2025/01/26/lukasenka-elnokvalasztas-belarusz-ellenzek/
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!