Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Idén májusban háromnapos látogatáson járt Magyarországon a kínai államfő, Hszi Csin-ping, majd júliusban Orbán Viktor miniszterelnök látogatta meg őt Pekingben, az úgynevezett békemissziója keretében.
Horváth Levente rámutatott: a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok a 2010-ben meghirdetett keleti nyitással egyre szorosabbá váltak, majd a 2012-ben indult Kína–Közép-Kelet-Európa együttműködésnek – amelynek keretében minden évben van miniszterelnöki csúcstalálkozó –, továbbá az Övezet és út kínai kezdeményezésnek köszönhetően politikailag is magas szintre emelkedett a két ország viszonya, vagyis a magyar keleti nyitás találkozott a kínai nyugati nyitás politikájával.
„Főkonzulként és későbbi munkám során is abban a megtiszteltetésben részesülhettem, hogy én magam is hozzájárulhattam a magyar–kínai kapcsolatok elmélyítésében a gazdasági, pénzügyi, oktatási és kulturális területeken. Az elmúlt tizennégy évben a keleti nyitás jegyében a magyar export Kínába megduplázódott, a magyar import pedig megháromszorozódott, emellett a Magyarországra érkező FDI is kiegyensúlyozottabbá vált, hiszen míg 2014-ben az ázsiai befektetések az összbefektetések 18-19 százalékát érték el, mára már 34 százalékon van” – fogalmazott az Eurázsia Központ igazgatója, hangsúlyozva, hogy a keleti nyitás jegyében nemcsak Kínával, de más ázsiai országokkal is egyre szorosabb a gazdasági kapcsolat.
Bár a médiából az zúdul ránk, hogy Kína mekkora gazdasági befolyással rendelkezik már Magyarországon, és hogy ettől mennyire kell félni, valójában a dél-koreai befektetések hasonló vagy magasabb szinten vannak, mint a kínaiak. Emellett a német tőkeállomány továbbra is messze az élen áll a magyarországi külföldi működőtőke-állomány tekintetében
– mondta lapunknak Horváth Levente.
Kitért arra is, hogy a kínai befektetéseknek köszönhetően 25 ezer új munkahely jön létre, továbbá a magyar vállalatok is bekerülnek a nagy értékláncokba azáltal, hogy a kínai vállalatok beszállítóivá válnak.
„Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy a Magyarországra érkező kínai nagybefektetések tulajdonképpen a jövő megatrendjének, a zöldenergiának az éllovasai, tehát a legjobb technológiákat hozzák el hozzánk, ezáltal Magyarországot is feltették a térképre a lítiumion-akkumulátorokat gyártó országok ranglistáján a Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence adatai szerint. Hazánk ugyanis a harmadik helyen áll gyártókapacitásban, a kínai befektetéseknek köszönhetően” – magyarázta a Kína-szakértő.
Kivételes helyzetben Magyarország?
Az Eurázsia Központ gondozásában megjelent, A magyar–kínai diplomácia 75 éve című tanulmánykötetben Gong Tao kínai nagykövet előszavában úgy fogalmazott, hogy Hszi Csin-ping idei történelmi magyarországi látogatásával a két ország kapcsolata új korszakba lépett,
és elérte az újkori, minden körülmények között működő átfogó stratégiai partnerségi viszony legmagasabb szintjét.
Kérdésünkre, hogy ez pontosan mit jelent, Horváth Levente elmondta: Kína történelmi hagyományai szerint nem köt szövetségeket országokkal, hanem együttműködési partnerségeket létesít. Ennek 24 (vagy akár több) fokozata is van, jelenleg az újkori, minden körülmények között működő átfogó stratégiai partnerségi viszony az egyik legmagasabb fokú partnerségi viszony a kínai kapcsolatokban, amit eddig mindössze két országgal kötöttek meg: 2024. január 24-én Üzbegisztánnal, majd pedig 2024. május 9-én Magyarországgal.
Ezáltal a 2017-ben megkötött teljes körű stratégiai partnerség még magasabb szintre emelkedett, ami megkönnyítheti a két fél között a gazdasági együttműködéseket. Például Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb protokoll-engedéllyel a különböző mezőgazdasági termékek import-exportjára. Továbbá Magyarország rendelkezik a legtöbb közvetlen légi járattal Kínába. Budapestről összesen hét kínai nagyvárosba lehet eljutni: Pekingbe, Sanghajba, Csungkingba, Sencsenbe, Hszianba, Kantonba és Ningbóba. Magyarországra érkezett a legtöbb kínai befektetés egész Európában, és még hosszan sorolhatnánk a »legek« listáját
– hívta fel a figyelmet az Eurázsia Központ igazgatója.
Azt is kiemelte, hogy az előbbieknek köszönhetően Magyarországon egyre több a kínai turista, akik köztudottan a legtöbbet költik utazásaik során, azaz nagyon sok pénzt hagynak itt hazánkban. A magyar–kínai kapcsolatok erősödésének komoly gazdasági vetülete is van: a kínai befektetések új munkahelyeket hoznak létre, illetve a magyar vállalatokat is magukkal húzhatják.
Akadályokba ütközik az eurázsiai gondolat
Novemberben Eurázsia Fórumot szervezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amivel kapcsolatban Horváth Levente elmondta: a jegybank 2019-ben indította útjára az Eurázsia Fórumot, amelynek keretében idén Matolcsy György kifejtette, hogy befejeződött az 500 éves atlanti korszak, és egy új, 500 éves Eurázsia-korszak kezdetén vagyunk.
Ez tulajdonképpen a világrend átalakulását jelenti, az egypólusú, Nyugat dominálta világrend egy multipoláris világrenddé alakul át, amiben Kínának nagy szerepe van. Tulajdonképpen Kína és az ázsiai országok gazdasági és politikai megerősödésével a világgazdaság súlypontja ismét kelet felé tolódik, azaz a világgazdaságban az ázsiai országok egyre nagyobb szerepet kapnak. Az IMF és a Világbank adatai szerint az ázsiai országok már most a világgazdaság több mint 40 százalékát adják, 2024-ben a világ GDP-növekedésének 60 százaléka is az ázsiai országoknak köszönhető. Az előrejelzések szerint pedig 2030-ban már a világ teljes GDP-jének az 58 százalékát fogják teljesíteni
– sorolta az Eurázsia Központ igazgatója, aki szerint ezek az adatok is igazolják a magyar kormány keleti nyitását.
Magyarország számára fontos a nemzetközi kapcsolatok diverzifikálása és a konnektivitás támogatása, azaz az éppen kialakulóban lévő multipoláris világrend főszereplőivel, így Kínával is szoros kapcsolatok kialakítása. Ezáltal Magyarország az új világrendben megfelelőbb pozíciót tud majd szerezni magának. Az MNB Eurázsia-koncepcióját Kína is támogatja, hiszen minden évben magas szintű politikai és szakértői delegációk látogatnak el a fórumra, amelyen komoly tárgyalások és együttműködések is zajlanak a két ország között
– mondta Horváth Levente.
„Magyarországon keresztül lehet megközelíteni Európa sokszínűségét. Itt lehet a kelet és a nyugat jó fúzióját kialakítani” – jelentette ki
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!