Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Július 30-án, csütörtökön járt miniszterelnöki találkozón Budapesten Magyar Péternél Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke, egyben a kizárólag a német tartományban működő jobbközép-kereszténydemokrata CSU elnöke.
A mindössze párórás találkozó abban a tekintetben különösen látványos eredményt nem hozott, hogy a felek nem jelentettek be új beruházást, vagy egy új konkrét nagyvonalú projektet, azonban már a találkozó létrejötte is sokat számít, hiszen
Miniszterelnöki találkozóra Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, és az egyik leggazdagabb német tartomány között legutoljára nyolc éve került sor.
Pedig közös témák akadnának bőven: Magyarország és a hivatalosan Bajor Szabadállamnak nevezett – és ezt előszeretettel hangsúlyozó – német tartomány közötti kereskedelem összértéke 2023-ban meghaladta a 18 milliárd eurót, miközben olyan bajor cégek működnek Magyarországon mint a BMW, az Audi, a Siemens, vagy a Knorr-Bremse, amelyek köré konkrét magyar beszállítói hálózat épült ki.
A találkozó szimbolikus létrejötte mellett azonban így is van egy fontos, kézzelfogható, ám annyira nem kihangsúlyozott eredménye: ez pedig
a bajor–magyar kapcsolatok újraélesztése, miután Söder bejelentette, hogy több év „jégkorszak” után ismét ülésezni fog a bajor–magyar kormánybizottság,
ami nagy fordulatot jelent az elmúlt évek mélypontja, a formálisan fagyos és idegenkedő, a gyakorlatban pedig csak informálisan fenntartott politikai kapcsolathoz képest.
A személyes kapcsolatokat ismét felváltják az intézményi kapcsolatok
A magyar–német – és ezzel a magyar–bajor – kapcsolatok már a 2010-es évek végén megromlottak a jogállamisági viták, valamint a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) közötti konfliktusok miatt.
A viszonyt tovább élezte a 2019-es európai parlamenti kampány, amelyben az akkor még EPP-ben politizáló Fidesz a szintén néppárti Jean-Claude Junckerrel és a bajor CSU-s Manfred Weberrel szemben folytatott negatív üzenetekkel kampányolt. A feszültségek nyomán a Fidesz pártcsaládi tagságát 2019-ben felfüggesztették – érdekességképp, a KDNP-jét nem –, majd Orbán Viktorék 2021-ben végleg ki is léptek mind a pártcsaládból és annak EP-képviselőcsoportjából.
A fordulatban az uniós feszültségek mellett a bajor belpolitika is szerepet játszott: az Orbán Viktorral kifejezetten jó viszonyt ápoló Horst Seehofer 2018-ban a bajor miniszterelnöki, 2019-ben pedig a CSU pártelnöki posztjáról távozott, akit mindkét pozíción a Fidesszel szemben jóval kritikusabb Markus Söder követte.
KÉP1 – Orbán Viktor és Horst Seehofer (2015-ben és 2018-ban is kint volt Bajorországban OV nála)
Söder elődjével ellentétben már nem hívta meg Bajorországba a CSU bundestagbeli csoportjának kihelyezett üléseire az egykori magyar kormányfőt, mint ahogy Seehofer tette azt kétszer is, valamint a most újraéleszteni kívánt, 1991-ben létrehozott bajor–magyar közös kormánybizottság sem ülésezett eddig az ő pártelnöksége alatt, így a formális kapcsolatok a Fidesszel megszűntek.
Azonban ezen intézményesített, szoros politikai kapcsolat leállása nem jelentette, hogy az informális, személyes kapcsolatok megszűntek volna a CSU és a Fidesz között,
hiszen a német tartományt és az országot továbbra is sok gazdasági és kereskedelmi érdek és kérdés fűzte egymáshoz, ugyanakkor a legmagasabb, vezetői szintű kapcsolatokat felváltották a leginkább hivatali szintű, valamint az informális kapcsolatok.
Mind a CDU, mind a CSU pártalapítványai (előbbi a Konrad Adenauer Stiftung, utóbbi a Hanns-Seidel Stiftung) továbbra is tartottak rendezvényeket a Fidesz pártalapítványával, a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal, ami lehetőséget adott a Fidesz és a CSU politikusainak a párbeszédre – mint az Átlátszó és a Süddeutsche Zeitung korábbi oknyomozó cikkéből kiderült, ezek többnyire kulturális vagy történelmi estek voltak, vagy hasonló, szintén elég kötetlen formátumú rendezvények, miközben a Fidesz részéről például Gulyás Gergelynek és Navracsics Tibornak is megmaradtak a német, illetve bajor kapcsolataik.
Ezek a párbeszéd mellett a német kereszténydemokrata kritikáknak a becsatornázásaira is alkalmasak voltak, ahogy informálisabb keretek között a még mindig szoros gazdasági és kereskedelmi ügyek megvitatására is.
Ugyanakkor a legmagasabb szintű formális kapcsolatok egyértelműen befagytak mind a Fidesz és a CDU, mind a Fidesz és a CSU között. Az egyre inkább távolodó ideológiai különbségek, valamint az Oroszországhoz fűződő viszony közötti ellentét mellett a Fidesz, valamint az uniópártoknak nevezett CDU/CSU között azonban ezek az informális csatornák is elkezdtek valamelyest visszaesni, amiért
az utóbbi években Orbán Viktor látványosan elkezdett közeledni a Németországban politikai karanténban lévő AfD társelnökéhez, Alice Weidelhez.
Weidel ellenzéki párt vezetőjeként és kancellárjelöltjeként ezalatt a pár évben többet járt Budapesten, mint a 2010 és 2026 között a mindenkori német kancellár.Ráadásul egyik találkozóján Orbán szinte kormányfői minősítésben fogadta Weidelt – a két fél még saját országuk zászlóik előtt közös sajtótájékoztatót is tartott a Karmelitában.
Akár már idén ősszel ülésezhet a bajor–magyar kormánybizottság
Ugyan a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!