Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Május 28-án, csütörtökön utazik Brüsszelbe Magyar Péter magyar miniszterelnök, ahol csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár mellett Bart De Wever belga miniszterelnök is fogadja, a tervek szerint pedig pénteken az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel fog aláírni egy politikai megállapodást a Magyarországnak járó helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívhatóságáról.
Utóbbi találkozó sokáig kérdőjeles volt: ugyan a miniszterelnök még szombati interjújában arról beszélt, csütörtökön fog tárgyalni az Európai Bizottság elnökével, később az uniós intézmény főszóvivője, Paula Pinho, valamint Köböl Anita kormányszóvivő is arról beszélt a héten, hogy még nincs végleges időpontja a találkozónak – Pinho ugyanakkor azt mondta, a találkozó kapcsán a kérdés nem az, hogy lesz-e, hanem csak az, hogy mikor.
Ugyan a hivatalos látogatásáról szóló bejegyzésében a miniszterelnök úgy fogalmaz, hogy mindenki azon dolgozik, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat hazahozzák,
a kétnapos brüsszeli út nem kizárólag az uniós forrásokról fog szólni.
A legfőbb cél ugyan továbbra is a Magyarországnak járó, ám jogállamisági aggályok és korrupciós kockázat miatt felfüggesztett uniós forrásokról való politikai megállapodás aláírása, de az út emellett lehetőséget biztosít az új Magyar-kormány két másik céljára is: kialakítani egy munkakapcsolatot egy másik uniós tagállam vezetőjével, valamint helyreállítani az előző kormány Oroszországgal ápolt szoros kapcsolata miatt megromlott viszonyt a magyar külpolitika és biztonság kapcsán kiemelten fontos szervezettel.
Aláírják-e a 10,4 milliárd eurós uniós forrásról a politikai megállapodást?
Magyar legutoljára még megválasztott miniszterelnökként április 29-én járt a belga fővárosban, amikor informális egyeztetéseket folytatott Ursula von der Leyennel, valamint az Európai Tanács elnökével, António Costával.
A magyar miniszterelnök akkor azt ígérte, hogy még májusban visszatér Brüsszelbe – de már kampánya során is azt ígérte, első hivatalos útja Lengyelországba, majd Ausztriába vezet, és csak azután látogatna Brüsszelbe –, hogy egy politikai megállapodást írjon alá az Európai Bizottság elnökével a felfüggesztett uniós forrásokról, azon belül is konkrétan az idén felhasználandó helyreállítási alapról (RRF).
Ezt a tárgyalást a korábban ígért csütörtök helyett végül péntekre szervezték, de szerdán a Politico arról írt, az is elképzelhető volt, hogy a Von der Leyen és Magyar közötti tárgyalásra akár a jövő héten kerülhet sor, aminek az oka, hogy a felek mást értenek azalatt, hogy politikailag megállapodhatnak az RRF-forrásokról.
A magyar kormány szerint egy jogalkotási ütemtervet írhatnak alá, amiben a magyar kormány vállalja, hogy a források feloldásáért cserébe milyen konkrét intézkedéseket fog megtenni és ezeket milyen ütemben fogják végrehajtani (a forrásokért cserébe Magyarországnak teljesítenie kell még az előző kormány és a bizottság között letárgyalt ún. 27 szupermérföldkövet) – csak úgy, mint ahogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Ursula von der Leyen megállapodott korábban Lengyelország kapcsán.
Azonban sajtóhírek szerint az Európai Bizottság azt szeretné, hogy a magyar kormány még a találkozó előtt benyújtaná a magyar helyreállítási terv módosítását,
amiben tételesen felsorolják, hogy pontosan mire használnák fel a 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és 3,9 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt, ami az RRF-ből Magyarországnak jár. Korábbi sajtóhírek szerint egyébként a bizottság eleve azt szerette volna, hogy az RRF hitelrészét a kormány engedje el az Orbán-kormánytól örökölt magas államadósság és költségvetési hiány miatt, azonban a Portfolio információi szerint immáron a bizottság is úgy számol, hogy az RRF-források 85–90 százaléka megmenthető – benne a hitelrésszel együtt.
Sajtóhírek szerint Magyar mindenképpen szeretné, hogy a politikai megállapodás aláírásával távozhasson Brüsszelből, amivel rögzítenék, hogy a szupermérföldkövek teljesítése esetén azonnal jöhetnének a források, azonban Von der Leyen az aláírást a helyreállítási terv módosításának a benyújtásához kötné – az Európai Bizottság elnöke így kerülné el a Tuskkal kötött megállapodás után őt ért jogos vagy jogtalan kritikákat, miszerint politikai okokból és konkrét, már bevezetett intézkedések helyett ígéretekre javasolhatta a Lengyelországnak járó források felszabadítását.
Ugyanakkor a bizottság rugalmas: mint minden tagállam, így Magyarország esetén is hangsúlyozza, hogy a cél és az érdeke is a források megmentése – több tagállamnál is vannak még fel nem használt források a helyreállítási alapból –, amihez pedig partner minden esetben. Ezt egyébként jól illusztrálja, hogy a tárgyalások az új kormány és a bizottság között már a választás után megkezdődtek, majd pedig a Magyar-kormány hivatalba lépése után az addigi informális egyeztetéseket felváltotta a technikai egyeztetések, amik több esetben is éjszakába nyúlóan tartottak.
A sok és hosszú egyeztetések pedig indokoltak:
a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés segítése érdekében létrehozott helyreállítási alaphoz szükséges feltételeket és magukat a projekteket is augusztus 31-ig kellene befejezni, ha addig nem sikerül, akkor ezek a források elvesznek.
Az RRF-források kapcsán a leköszönő Orbán-kormány az elmúlt években lényegében nem tett semmit, hogy ezeket az idén véglegesen lejáró forrásokat megmentse – az Orbán-kormány érvelése szerint ők teljesítették az azokhoz szükséges 27 szupermérföldkövet és több mint 350 mérföldkövet, míg az Európai Bizottság szerint nem az összeset, vagy bizonyos (szuper)mérföldköveket csak hiányosan. A magyar helyreállítási terv módosítását pedig az előző kormány végül nem nyújtotta be hivatalosan.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!