Miközben a 2023. október 7-e utáni közel-keleti háborúról szóló tudósítások többsége az iráni proxy-hálózat katonai aspektusaira összpontosított, kevesebb figyelmet fordítottak annak finanszírozására. Miután hónapokig szankciókat vetett ki a Hamász és a Hezbollah kulcsszereplőire és bevételi forrásaira, Izrael tavaly októberben lebombázta az al-Kard al-Hasan egyesületet − a Hezbollah fő bevételi forrását. Egyes kutatók szerint a csapások jelentősen befolyásolták a terrorszervezet pénzügyi helyzetét, és a csoportnak egyre nehezebb hozzáférnie a libanoni bankrendszerhez is.
A Hezbollah költségvetésének oroszlánrészét az iráni állami szponzorációnak köszönheti, amely évente több százmillió dollárt biztosít „Isten pártjának” − egyes becslések szerint akár 800 millió dollárt is. De ezen a jelentős pénzforráson túl a Hezbollahnak van egy másik globális bevételi hálózata − ez pedig a kábítószer-kereskedelemhez, csaláshoz és a kriptovalutákkal való visszaélésekhez kapcsolódik. Azzal, hogy a Hezbollah „globálissá vált”, a csoport tevékenységét nehezebb nyomon követni, mivel a nemzeti törvények, hatóságok és politikák metszetében tevékenykedik – írja a Foreign Policy.
A Trump-kormányzatra váró legfontosabb kihívás e problémával kapcsolatban, hogy a Hezbollah „ellátási láncában” csomópontokat alkotó országokat rávegye arra, hogy segítsenek lecsapni a csoport illegális tevékenységeire. Egyes országok esetében ez politikai akarat kérdése, mások esetében képességeké, egyeseknél pedig mindkettő. Az amerikai diplomáciának képesnek kell lennie kezelnie a politikai akaratot, míg a biztonsági együttműködés, a hírszerzési információk megosztása és a partneri kapacitások kiépítése segíthet a képességekkel való problémák enyhítésében. A nagyhatalmi versengés korában azonban a Hezbollah arra fogad, hogy a nemzetközi koordináció hiánya lehetővé teszi, hogy bűnözői tevékenységei folytatódjanak.
Nyugat-Afrika döntő szerepet játszik a Hezbollah bűnözői tevékenységében, különösen a jelentős elefántcsontparti és guineai síita libanoni diaszpóra révén. E közösségek elemei szerves részét képezik a Hezbollah bevételeinek. Nemcsak a csoportnak fizetett zakat − az iszlám öt pillérének egyikét képező éves jótékonysági és vallási befizetések −, hanem a csempész- és pénzmosási műveletek révén is.
A terroristák benne vannak a nemzetközi drogbizniszben
A kábítószer-kereskedelemből és gyémánteladásból származó nyereséget például Elefántcsontparton és Guineán keresztül juttatják el a Hezbollah kasszájába, ami megkönnyíti a pénzmosást, és jelentősen megnehezíti a bűnüldöző szervek számára a finanszírozás nyomon követését. A csoport transznacionális kábítószer-kereskedelmi hálózata például együttműködik a dél-amerikai mexikói és kolumbiai kartellekkel, hogy a kábítószerre szánt pénzt Nyugat-Afrikán keresztül irányítsák, amelynek haszna végső soron a terroristák pénzügyeit erősíti. Bár továbbra is homályos, hogy a Hezbollah finanszírozásának mekkora része származik a Nyugat-Afrikán keresztül folytatott pénzmosási műveletekből, a kábítószer-kereskedelemből származó nyereségről tudott, hogy bevételeinek jelentős részét teszi ki. A jelentések szerint a Hezbollah bevételeinek mintegy 40 százaléka származik a kábítószer-kereskedelemből.
A kábítószer-kereskedelem transznacionális jellege nem újdonság. A Hezbollah már az 1990-es években elkezdte felügyelni a tiltott növények, különösen hasishoz szükségeg marihuána és a heroin előállításához használt mák termesztését a libanoni Bekaa-völgyben, amelynek bevételét a saját műveleteihez irányította. A 2000-es évek elején a csoport dél-amerikai kábítószer-hálózatokkal is együttműködött, és jelentős befolyást szerzett a hírhedt hármas határvidéken, az Argentína, Brazília és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/12/02/hezbollah-bunozes-iran-hamasz-izrael-terrorizmus/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!