A Politico szerint Trump csapata azért látogatta meg Volodimir Zelenszkij regnáló elnök politikai ellenfeleit, hogy támogatásukra tegyenek szert egy esetleges választás megszervezéséhez, amelyet Trumpék szerint Zelenszkij biztosan elveszítene. A lap szerint a Fehér Házban a tárgyalások és a háború lezárásának akadályát látják Zelenszkijben, ezért keresik a kapcsolatot az ukrán ellenzékkel.
A kérdés az, hogy van-e olyan egyáltalán, ha pedig igen, akkor miben képvisel más álláspontot, mint a hatalmon lévő kormány és elnök.
A Majdan után
A méltóság forradalmának győzelme után Ukrajnában az ellenzékiség és a kormánypártiság viszonylag egyszerű kritériumok mentén valósult meg: egy adott erő azonosult-e a Majdan ideáljaival – a gyorsított, galíciai mintájú politikai nemzetépítéssel, az EU- és a NATO-integrációval, az orosz nyelv és egyéb befolyás teljes kiszorításával.
2019-ben Volodimir Zelenszkij tulajdonképpen ezzel az öt éve tartó, sokak számára fárasztó politikai megközelítéssel helyezkedett szembe, és a két véglet közötti normalitás megtestesítőjeként lett mindenki ellenzéke. Elnöksége alatt azonban éppen az őt választó többséggel szemben a Petro Porosenko idejéből megmaradt politikai örökséget tette fokozatosan magáévá. Sokan azt vélték felfedezni, hogy Zelenszkij az ellene szavazó 28 százalékot akarta maga mellé állítani, hiszen a többi 72 százalék már a zsebében volt.
Zelenszkij politikai ellenfelei és „ellenzéke” azoknak az ideáknak a hordozói, akikkel szemben először elsöprő győzelmet aratott, aztán pedig átvette azokat, majd katolikusabb lett a pápánál is. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, hogy jelenthet-e bármi változást egy olyan ellenzéki erő pozícióba állítása, mint amilyet Trumpék a minap felkerestek.

A háborús kényszerpálya
A háború kitörésével az ukrán társadalom jelentősen konszolidálódott, és egy ideig komolyabb egységet mutatott. 2021-ben annak ellenére, hogy az Oroszországgal fennálló kapcsolatok romlottak, és a háború veszélye egyre valósabbnak mutatkozott, Ukrajna déli és délkeleti területein általában pozitív hozzáállást mutattak Moszkva felé. Oroszországot pozitívan ítélte meg a megkérdezettek 53 százaléka keleten és 45 százaléka délen.
Akkor az orosz csapatok bevonulása következtében ezek az arányok sokat romlottak, hiszen a háborús eseményekkel járó rombolás nagy részét ezek a régiók szenvedték el: 2022 májusában a keleti lakosok csak 4 százaléka, Ukrajna déli részének 1 százaléka nyilatkozott pozitívan Oroszországról. Mindez nagyban befolyásolta az ukrajnai politikai teret is, valamint az „oroszpártiság” színeiben politizáló erők mozgásterét. Az Oroszország oldalára való átállás vagy a megszálló hatóságokkal való együttműködés ilyen körülmények között kétes perspektíva, de tevékenységük folytatása Ukrajnában is kétséges.
Az ukrán hatóságok a háború kitörésével nagyobb eszköztárat kaptak az ilyen politikai projektek és korábbi vetélytársaik befolyásának csökkentésére.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!