Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Béketanács alapokmányát kihirdető törvényjavaslatról az Országgyűlés a héten kezdte meg az általános vitát. Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke az Index Kibeszélő Extra című műsorában magyarázta el, miért fontos számunkra a részvétel és mit jelent ez az új szervezet a globális politikában.
Rögtön adódott a kérdés, hogy miért kell egyáltalán parlamenti jóváhagyás? A szakember hangsúlyozta, Magyarország alkotmányos hagyománya szerint minden nemzetközi szerződés érvénybe lépéséhez parlamenti ratifikáció szükséges. A Béketanács alapító okmánya – bár Donald Trump személyes kezdeményezéseként indult – végül ENSZ Biztonsági Tanácsi határozat alapján jött létre, ami nemzetközi szerződéssé teszi.
„Az ENSZ BT a gázai rendezéssel kapcsolatban adta a jogosítványokat ennek a szervezetnek” – magyarázta Törcsi Péter, hozzátéve, a ratifikáció után Magyarország teljes jogú tagjává válik ennek az új nemzetközi intézménynek.
Gázától a globális konfliktusokig
Bár a Béketanács hivatalosan a gázai rendezésre jött létre, Trump ambíciói ettől jóval nagyobbak. Az alapító okmányban egyetlen szó sem esik Gázáról, ez egyértelmű jelzés arra, hogy az amerikai elnök túl kíván terjeszkedni az eredeti mandátumon.
„Trump pontosan tudta, mit akar – mondta Törcsi. – Ő béketeremtő elnök szeretne lenni, és minden lehetőséget kihasznál, hogy minél több szövetségest gyűjtsön maga köré ehhez.”
A szervezet valódi célja: konkurenciát állítani az ENSZ mellett, vagy esetleg annak alternatívájaként fellépni a globális konfliktusok rendezésében.
Kicsinálják az ENSZ-t?
Trump kormányzata nyíltan kritizálja a világszervezetet, sőt Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet a Müncheni Biztonsági Konferencián bejelentette, kevesebb pénzt fizetnek be tagdíjként, hogy „fogyókúrára” vegyék a szervezetet.
A bizalomvesztés másik forrása a WHO Covid-járvány alatti szerepvállalása volt. „A pandémia önmagában adott egy olyan felismerést a nyugati világban, hogy csak a nemzetállami megoldások működnek” – fogalmazott Törcsi, aki szerint a világszervezetek meggyengültek, mert az államok vezetői nem voltak elég erősek ahhoz, hogy megfelelően használják őket.
Trump szerint az ENSZ-nek megvolt minden lehetősége a konfliktusok rendezésére, mégsem élt velük. Ezért kellett neki személyesen beavatkoznia – vámfenyegetésekkel, diplomáciai nyomásgyakorlással, gazdasági szankciókkal.
Hétmilliárd nem lesz elég – honnan jön a többi?
A Béketanács tagállamai eddig 7 milliárd dollárt ajánlottak fel a gázai újjáépítésre, az Egyesült Államok pedig további 10 milliárdot tesz hozzá. De szakértők szerint a térség teljes rehabilitációja 50-70 milliárd dollárba kerül.
„Egy hónap alatt sikerült összekalapozni hétmilliárd dollárt – mondta Törcsi. – Jelentős része ennek a büdzsének már rendelkezésre áll, és van tíz év az összegyűjtésre.”
Az Egyesült Arab Emírségek 1,2 milliárd dollárral a legnagyobb öböl-állami befizetőnek számít. Törökország, Jordánia, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Marokkó mind geopolitikai érdekből vesznek részt a kezdeményezésben: növelni akarják súlyukat a régióban, szemben Iránnal.
Mit nyer Magyarország?
Orbán Viktor személyes kapcsolata Trump elnökkel kulcsfontosságú. „Akik kritizálták Trumpot, azokon szeretne revansot venni. Akik támogatták, azokra támaszkodik” – magyarázta Törcsi.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia négy európai államot emel ki: Magyarországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Olaszországot. Ezek az országok válhatnak az amerikai külpolitika támaszpontjaivá Európában.
Azzal, hogy Magyarország ebben részt vesz, nagyon komoly esély van arra, hogy globális és regionális befolyását növelje
– mondta az Oeconomus elnöke, hozzátéve, hogy sokan a régióban „kapunyitóként” tekintenek Magyarországra a washingtoni adminisztrációhoz. Magyarország humanitárius szerepet vállalhat a gázai újjáépítésben, a Hungary Helps program tapasztalataira építve. De a legnagyobb magyar hozzáadott érték a Béketanácsban az orosz–ukrán háború rendezésében lehet.
Trump maga is többször elmondta, hallgat Orbánra abban, hogy miként érdemes kezelni az oroszokat és mire érdemes figyelni az ukránok kapcsán. Elhangzott az is, hogy Steve Witkoff, az orosz–ukrán háború különmegbízottja szerint három héten belül új lendületet vehet a tárgyalási folyamat.
Az erő új korszaka
A Béketanács létrejötte egy szélesebb jelenség része: ez pedig nem más, mint Trump visszatérése az erőpolitikához, a politikai korrektség máza nélkül.
„A különbség a korábbi amerikai kormányzatokhoz képest, hogy akkor legalább próbálták valamilyen […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!