Hszi Csin-ping kínai elnök azt ígérte, hogy megnyitja országa hatalmas gazdaságát a világ feltörekvő országai előtt, és szeptember 5-én ígéretet tett arra, hogy a világ legkevésbé fejlett országai számára vámmentességet vezet be. A lépés, amelyet a pekingi Kína–Afrika-csúcstalálkozóra összegyűlt többtucatnyi vezető előtt jelentettek be, úgy tűnik, szándékosan állította szembe Kínát az Egyesült Államokkal, amely a protekcionizmus felé sodródva nagyrészt feladta a szabadkereskedelem „bajnokának” szerepét. Hszi ígérete a feltörekvő országok azon növekvő aggodalmát is ellensúlyozni kívánta, mely szerint a globális kereskedelmi forgalomban bekövetkező jelentős változások – mivel Kína exportorientált gazdasági modellje nyugati ellenállásba ütközik – azzal a kockázattal járnak, hogy a globális Dél nagy részét olcsó kínai árukkal árasztják el, és aláássák a gazdasági fejlődésben elért törékeny előrehaladásukat.
Miközben Peking megpróbálja korlátozni az ingatlanokba és a kevéssé produktív infrastruktúrába történő masszív túlberuházásokat, jelenleg hatalmas összegeket fektet a fejlett gyártási technológiába – vagy ahogyan azt ő nevezi, az „új minőségű termelőerőkbe” – írja elemzésében a Foreign Policy.
Európa és Észak-Amerika vezetői rohamtempóban vetnek ki vámokat többek között az elektromos járművekre és a napelemekre. De ahogy a gazdag világban emelkednek az akadályok, a feltörekvő piacokon sokan attól tartanak, hogy a kínai felesleges termelés feléjük fordul, és ezért saját protekcionista intézkedésekhez folyamodnak. Ez viszont komoly stratégiai dilemmát okoz Kína számára, mivel a hazai gazdaság megmentését célzó politika azzal fenyeget, hogy aláássa a globális déli országokkal való kapcsolatait – ami kritikus geopolitikai küzdőteret jelent Washingtonnal szemben.
Sok ország vezet be importkorlátozásokat
Nem nehéz példákat találni a feltörekvő nemzetekre, amelyek attól tartanak, amit egyesek máris „Kína-sokk 2.0”-nak neveznek – párhuzamba állítva az 1990-es évek hatalmas globális gazdasági változásaival, amikor Kína először árasztotta el a világpiacokat olcsó árukkal. Júliusban Indonézia 200 százalékos importvámokat vezetett be a textiltermékekre és más árukra a Kínából érkező tisztességtelen versenyre hivatkozva. Néhány hónappal korábban Chile vetett ki dömpingellenes vámokat a kínai acélra. Mexikó és Brazília hasonló intézkedéseket vezetett be. Mások is készülnek rá: Thaiföld most hozott létre egy új kormányzati szervet a kínai import korlátozásának vizsgálatára. India nemrég egy sor dömpingellenes intézkedést vezetett be, és további vizsgálatokat indított.
Ez jelentős változást jelent. A feltörekvő piacok Délkelet-Ázsiától Afrikáig és Latin-Amerikáig régóta alapvető gazdasági partnerként tekintenek Kínára. Peking a befektetések forrása, nem utolsósorban a jelentős Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) infrastrukturális programja révén. Sőt, sok esetben még mindig az, annak ellenére, hogy a BRI-beruházásokat jelentősen csökkentették. A múlt héten Pekingben Hszi mintegy 51 milliárd dollárnyi hitelkeretet és zöldberuházást ígért az afrikai országoknak, bár figyelmen kívül hagyta a súlyosan eladósodott afrikai hitelfelvevőknek nyújtott további szerkezetátalakítási segítségre irányuló felhívásait. Az olcsó kínai importot általában a gazdasági fejlődés szempontjából is hasznosnak tekintik, mivel olcsó árukat biztosít a feltörekvő piaci fogyasztóknak és értékes alkatrészeket az iparnak.
Első pillantásra tehát a kínai import ellen irányuló új intézkedések a hagyományos protekcionizmus elszigetelt eseteinek tűnhetnek, amikor néhány versenyképtelen hazai gyártó hízeleg a kormánynak, hogy megvédje őket a hatékonyabb külföldi versenytársaktól. Azonban Kína termelési képességeinek […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!