2025. február 8., szombatMa Aranka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
2025.02.08. Aranka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Kitört egy újabb háború: lerohantak egy Budapest nagyságú várost, súlyos válságra figyelmeztetett az ENSZ

Hirdetés

Kitört egy újabb háború: lerohantak egy Budapest nagyságú várost, súlyos válságra figyelmeztetett az ENSZ

Szijjártó Péter még kedd este adott ki egy közleményt, azzal a címmel, hogy: „Felszólítjuk a ruandaiakat, hogy vonják vissza csapataikat a Kongói Demokratikus Köztársaság területéről.” 

„Nyugtalanító híreket kaptunk Afrika szívéből, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda közötti határvidékről” – írta a magyar külügyi tárca vezetője, majd hozzátette: telefonon egyeztetett Thérese Kayikwamba kongói külügyminiszterrel, aki tájékoztatta az országát ért ruandai támadásról.

Mi határozottan elítéljük a Kongói Demokratikus Köztársaságot ért támadást, a civilek és békefenntartók legyilkolását, felszólítjuk a ruandaiakat, hogy vonják vissza csapataikat a Kongói Demokratikus Köztársaság területéről 

Hirdetés

– fogalmazott a közleményben Szijjártó Péter (a tárcavezető egyébként kedden, egy londoni sajtótájékoztatón is beszélt általánosságban arról, hogy „Afrika kifejezetten veszélyeztetett” a terrorizmus szempontjából, holott „Afrika biztonsága Európa biztonságát is jelenti, hiszen minél inkább sikerül segítenünk az afrikai országoknak a biztonság megteremtésében, annál kevésbé kell számolni tömeges migrációs hullámok elindulásával Európa felé.”

Mi történik most pontosan a Kongói Demokratikus Köztársaságban?

A konfliktusról viszonylag kevés igazán részletes beszámoló jelent meg a napokban a magyar sajtóban, így szükségét érezzük annak, hogy ismertessük valamelyest a helyzetet.

A BBC magyarázó cikkében emlékeztettek arra, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság (nem összekeverendő a szomszédos Kongó, vagyis más néven a Kongói Köztársaság országával) keleti részében az utóbbi bő harminc évben, az 1994-es ruandai mészárlás óta válságok sújtotta területnek számított. Az ország keleti felén ugyanis számos fegyveres csoport vont ellenőrzése alá bizonyos területeket,

nem utolsósorban azért, mert egy erőforrásokban gazdag régióról van szó.

Az 1990-es években két nagy háborús konfliktus is érintette a területeket, amelyek összességében több millió ember halálát okozták.

A régió az utóbbi években sem számított stabilnak, noha az ENSZ-nek jelentős békefenntartó erői vannak az országban a MONUSCO nevű misszió keretében (az ENSZ honlapja szerint 2024 októberében 13 971 résztvevője volt a küldetésnek az országban). Ezen kívül egy másik misszió, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) küldetésének keretében is érkeztek katonák az országba. Előfordult, hogy a békefenntartókat is halálos támadások érték az utóbbi években. 

A BBC szerint az utóbbi napokban azért is mérgesedett el különösen a konfliktus, mert

az M23 nevű lázadócsoport – amelyet, bár hivatalosan nem ismerik el, több jelentés szerint Ruanda is támogat – lerohanta és a jelek szerint nagyrészt elfoglalta a (a CNN szerint) közel kétmillió lakossal rendelkező Goma városát.

Mint írták, a Ruanda határának közelében és a Kivu-tó partján fekvő, Észak-Kivu tartomány székhelyeként szolgáló Goma létfontosságú kereskedelmi és közlekedési csomópont, amely elérhető közelségben van a régióban lévő bányavárosokhoz képest, amelyekben olyan érceket termelnek ki, mint az arany, az ón, vagy éppen a mobiltelefonok és az elektromos járművek akkumulátoraihoz használt koltán (az utóbbi ércre vonatkozóan különösen nagy a régió jelentősége, mivel 2020-ban például az egész világ kitermelésének a felét Kongó és Ruanda biztosította).

Az M23 lázadói azt állítják, hogy jelenleg teljes mértékben ők ellenőrzik a várost, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya szerint a csapataik még mindig tartanak néhány kulcsfontosságú helyet Gomában. Hogy melyikük állítása igaz, azt nehéz megmondani.

Mindeközben az ENSZ segélyszervezetei súlyos humanitárius válságra figyelmeztettek a harcokkal összefüggésben,

mivel a kórházak túlterheltek az áldozatok miatt, és holttestek hevernek az utcákon.

Gomából evakuált civilek átlépik a ruandai Grande Barrier határát 2025. január 29-én

Gomából evakuált civilek átlépik a ruandai Grande Barrier határát 2025. január 29-én

Fotó: Jean Bizimana / Reuters

Kik ezek a lázadók?

Az M23 etnikailag egy tuszi vezetésű lázadócsoport, amely azt állítja, hogy a kisebbségi jogaik védelme érdekében kellett fegyvert ragadniuk (többségében, bár nem kizárólag tuszik voltak az áldozatai az 1994-es ruandai népirtásnak, amelyben a mérsékeltebb becslések szerint is 800 ezer főt mészároltak le a hutu szélsőségesek). Közlésük szerint ugyanis a korábbi fegyverszüneti megállapodásokat felrúgták, többek közt azt a 2009. március 23-án aláírt megállapodást is, amely után a csoportot elnevezték.

A 2012-es létrejötte után a fegyveres csoport egyszer már nagy területeket vett birtokába és elfoglalta Gomát is, miközben a nemzetközi diplomáciában háborús bűnökkel és az emberi jogok megsértésével vádolták meg. Később viszont súlyos vereségek sorozatát szenvedték el a köztársaság hadseregétől, valamint a velük szövetséges ENSZ-erőktől, így a szervezet kénytelen volt kivonulni Gomából, sőt az ország területéről is.

Ezt követően született is egy megállapodás, amelynek értelmében az M23 harcosai beleegyeztek abba, hogy integrálják őket a Kongói Demokratikus Köztársaság hadseregébe, amiért cserébe ígéretet kaptak arra, hogy a tuszik kisebbségi jogai biztosítva lesz. Azonban ez a megállapodás is borult: az M23 2021-ben ismét fegyvert ragadott, azt állítva, hogy a fenti ígéretek nem teljesültek.

Mi köze ehhez Ruandának, amelyet most a konfliktus agresszorának tartanak?

Ruanda korábban rendre tagadta, hogy bármilyen formában támogatták volna az M23-at, de az ENSZ szakértői szerint valójában már 2012 óta fegyvereket és logisztikai támogatást nyújtanak nekik – sőt, bizonyos esetekben állítólag utasításokat is kapnak a lázadók Ruandából.

A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya, valamint az Egyesült Államok és Franciaország is kimondta korábban, hogy Ruanda támogatja a lázadókat. Ráadásul egy 2024-ben írt ENSZ-szakértői jelentésben az állt,

hogy megközelítőleg 4000 ruandai katona be is szállhatott a harcokba az M23 oldalán.

Most vasárnap a ruandai vezetés már nem tagadta szó szerint, hogy az M23-at támogatnák, de azt írták, hogy a határ közelében zajló harcok „komoly fenyegetést” jelentenek az ország „biztonságára és területi integritására”, miközben a Kongói Demokratikus Köztársaságot tették felelőssé a konfliktus fellángolása miatt – mondván, hogy a kormányzat nem volt hajlandó párbeszédet kezdeni az M23-mal. Tavaly egyébként Angola közvetítésével lezajlott egy békefolyamat, amelyben Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság is részt vett, de hiába írtak alá megállapodást a felek, újra fellángolt a küzdelem.

A mostani konfliktus gyökerei persze végső soron az 1994-es népirtásban vannak, amelyet követően a tuszi lázadók elnöke, Paul Kagame lett Ruanda elnöke (és ő tölti be ezt a tisztséget mindmáig). A népirtás utáni megtorlástól tartva nagyjából egymillió hutu menekült át a Kongói Demokratikus Köztársaságba, és Ruanda hadserege az utóbbi évtizedekben két alkalommal már támadást indított a kongóiak ellen – mondván, hogy a népirtás felelőseit akarják elszámoltatni. Akik közül sokan valóban a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén leltek menedékre, és állítólag az egyik helyi hutu csoport, a Ruanda Felszabadításáért Demokratikus Erők (FDLR) tagjai közt is megtalálhatóak a genocídium felelősei.

Ruanda az FDLR-t „népirtó milíciának” nevezi, és azt állítja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén való fennmaradása fenyegeti az országukat, valamint azzal vádolja a Kongói Demokratikus Köztársaság hatóságait, hogy együttműködnek velük (ezt az utóbbi állam tagadja). Mint a BBC megjegyezte: Ruanda valószínűleg egészen addig nem állítja le tevékenységét a Kongói Demokratikus Köztársasággal kapcsolatban, amíg nem kapnak garanciát arra, hogy az FLDR nem jelent veszélyt sem az országukra, sem pedig a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén élő tuszi közösségekre.

A helyzetet tovább bonyolítják a már korábban is említett nyersanyagok. A Kongói Demokratikus Köztársaság és több ENSZ-jelentés is azzal vádolta Ruandát, hogy az etnikai konfliktust arra használja fel, hogy rátegye a kezét az ásványkincsekben gazdag területekre. Az elmúlt években az M23 számos bányászati területet foglalt el, és egy tavaly decemberi ENSZ-szakértői jelentés szerint a lázadók havonta nagyjából 120 tonna koltánt adtak át Ruandának (az ENSZ egyik szakértője szerint Ruanda koltánexportja az elmúlt két évben megduplázódott, és ennek az exporttöbbletnek „egy jelentős része” a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik).

Evakuálják a civileket a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén fekvő Gomából 2025. január 29-én

Evakuálják a civileket a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén fekvő Gomából 2025. január 29-én

Fotó: Jean Bizimana / Reuters

Milyen fejlemények történtek pontosan az utóbbi napokban? 

Az utóbbi napok hírei röviden a következők voltak az MTI tudósításai szerint: 

  • A lázadók még az előző hét elején indultak meg Goma ellen, és az ENSZ pénteken már egy regionális háború veszélyére figyelmeztetett a konfliktussal összefüggésben. A közleményben António Guterres ENSZ-főtitkár elítélte, hogy a lázadók elfoglalták Sake városát, és azt mondta: „Ez az offenzíva pusztító hatással van a polgári lakosságra, és fokozza a regionális háború kockázatát.” Továbbá felszólított „minden szereplőt”, hogy tartsák tiszteletben a Kongói Demokratikus Köztársaság szuverenitását és területi integritását, illetve vessenek véget a fegyveres csoportok támogatásának.
  • A harcokban eközben Észak-Kivu katonai kormányzója is életét vesztette: a KDK szerint ruandai orvlövészek végezhettek vele a frontvonalon.
  • Az már az előző hétvégi híradásokból derült ki, hogy Gomához is közelítenek a lázadók, és emiatt százezrek kényszerülhettek menekülésre. A KDK külügyminisztériuma szombaton késő este hivatalosan is megszakította a diplomáciai kapcsolatot Ruandával. 
  • Vasárnap már tüzérségi csapások, lövések hangját lehetett hallani a város közelében, és a helyi repülőtér működését is felfüggesztették, miután a lázadók azt is megközelítették. Eközben az is kiderült, hogy az előző nap 13 ENSZ-békefenntartó, illetve egyéb külföldi missziókban részt vevő katona is életét vesztette, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a tervezetthez képest egy nappal korábban, még vasárnap összeült, hogy megvitassák a helyzetet.
  • A BT ülésén már az az állítás is elhangzott, hogy Ruanda nem csak támogatja a lázadókat, hanem közvetlen résztvevője a konfliktusnak. Therese Kayikwamba Wagner, a Kongói Demokratikus Köztársaság külügyminisztere azt állította, hogy ruandai csapatok hatoltak be hazája területére a 12. és a 13. határőrállomás között, a kongói Goma és a ruandai Gisenyi mezsgyéjén. „Fényes nappal hatoltak be államterületünkre, ami nyílt és szándékos megsértése nemzeti szuverenitásunknak. Ez egy frontális támadás, egy hadüzenet”, amely az ENSZ BT szankcióit […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/01/30/ruanda-kongoi-demokratikus-koztarsasag-konfliktus-haboru-szijjarto-peter-agresszio/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Újabb foglyokat enged el szombaton a Hamász, de ennek is megvan az ára

A Hamász nyilvánosságra hozta három izraeli túsz nevét, akiket szombaton enged szabadon a törékeny gázai …