Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Újra kiéleződött a feszültség India és Pakisztán között, miután április végén egy terrortámadásban 26 ember életét vesztette az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban. India a támadásért Pakisztánt tette felelőssé, az iszlám ország azonban azonban tagadja a vádakat, India pedig eddig nem mutatott be bizonyítékokat.
A két, atomfegyverrel is rendelkező ország diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatai ismét a minimumra csökkentek. A határ mentén kézifegyveres összetűzések zajlanak. India katonai válaszlépést fontolgat, Pakisztán pedig már bejelentette, hogy készen áll a válaszcsapásra.
A mostani helyzet különösen veszélyesnek tűnik – talán még a 2019-es válságnál is súlyosabbnak, amikor Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter személyes beavatkozása segített elkerülni egy nukleáris konfliktust – írta meg a The Economist.
Narendra Modi indiai miniszterelnök számára a belpolitikai tét is magas. A hindu nacionalista vezető 2019-ben eltörölte Kasmír félautonóm státuszát, azt ígérve, hogy ezzel békét és fejlődést hoz a régió számára. Az áprilisi támadás azonban ezt az állítást megkérdőjelezi, és felerősítette az ellenzék kritikáit a térségben elkövetett biztonsági kudarcokról.
Modi korábban sem riadt vissza a katonai válaszlépésektől: 2016-ban és 2019-ben is indiai csapatok hajtottak végre csapásokat pakisztáni területen. Most viszont még nagyobb lehet a nyomás, hogy egyértelmű és erőteljes választ adjon.
Indiában lehetséges opcióként merült fel légi, rakéta- vagy dróntámadás végrehajtása a támadást először felvállaló, majd e kijelentését visszavonó Laskar-e-Taiba nevű militáns csoport főhadiszállása ellen, ami mindössze 30 kilométerre van Lahorétól. Katonai elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen támadás civil áldozatokat is követelhet, és az ország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet.
Pakisztán válasza előre borítékolható: a „quid pro quo plus” doktrína alapján arányos, de azért valamivel nagyobb méretű támadás jöhet, elsősorban katonai célpontok ellen. Mindez gyorsan eszkalálódhat egy kiterjedt háborúvá – írja a lap.
Nem tudni, ki fog közvetíteni a két fél között
A 2019-es krízis óta a nemzetközi környezet is megváltozott. Amerika szerepe csökkent a térségben, különösen az afganisztáni kivonulás után. India közben szorosabbra fűzte kapcsolatait az Egyesült Államokkal, ami befolyásolhatja a válság diplomáciai kezelését. Delhi akár Washingtonon keresztül is nyomást gyakorolhat Pakisztánra, például szankciók vagy az IMF-támogatás blokkolásának formájában.
Kína ezzel szemben Pakisztánhoz húz, miközben Indiával is bonyolult kapcsolatot ápol. Peking visszafogottságra inti mindkét felet, de kérdés, hogy egy fegyveres konfliktus esetén mennyire tudna vagy akarna közvetíteni.
A feszültség nem csupán katonai síkon nő: India felfüggesztette az 1960-as vízmegosztási egyezményt, Pakisztán pedig a határviták békés rendezéséről szóló 1972-es szerződés felmondásával fenyeget. A diplomáciai kapcsolatok eróziója tovább növeli a háború esélyét.
Az egyetlen épeszű dolog az, hogy nem próbáljuk ki, meddig lehet elmenni
– figyelmeztetett Moeed Yusuf, Pakisztán korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója.
A nukleáris fegyverek pozitív ereje
Azon háttércsatornák, amelyek 2019-ben működtek, ezúttal is bevethetők lennének. Azonban a helyzet forróbb, a vezetők elszántabbak, és a nacionalista retorika mindkét országban erőteljesebb, mint valaha. Minden adott ahhoz, hogy a régió ismét háború szélére sodródjon […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/05/06/india-pakisztan-haboru-kasmir-terrortamadas-atomhatalom/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!