Amikor az 5100 tonnás Dajang Hao, Kína egyik legfejlettebb mélytengeri expedíciós hajója két hónappal ezelőtt elhagyta a Sanghajtól délre fekvő kikötőt, egy piros-fehér transzparens – amely a kommunista párt buzdításait hirdeti – emlékeztette a legénységet küldetésükre: „Törekedj, fedezd fel, járulj hozzá!”
A Dajang Hao a Csendes-óceán Japán és Hawaii közötti 28 500 négyzetmérföldes szakaszára tartott, ahol Kína kizárólagos joggal rendelkezik a több millió éves és dollárbilliókat érő, golflabda méretű kőzetek kutatására.
Ez Kína legújabb, 2019-ben elnyert szerződése a vasban, mangánban, kobaltban, nikkelben és rézben gazdag ferromangán gumók feltárására – ezek a fémek az elektromos autóktól a fejlett fegyverrendszerekig mindenhez szükségesek. Csábítóan hevernek az óceán fenekén, és csak arra várnak, hogy felszippantsák őket.
Ezek jelentik a világ egyik legjelentősebb, még feltáratlan fémkészletét. A baktériumok a felvett táplálékokból a fémeket nem tudják megemészteni, ez tehát gyakorlatilag bacikaka. Mivel az óceánok fenekén vannak, kitermelésük egyelőre rendkívül drága, de a vízben oldott fémek így gyakorlatilag kinyerhetők. Nem véletlen, hogy a kínaiak erre most erősen rámennek. Bár a nemzetközi vizeken mindenki azt visz, amit talál, a kínaiaknak soha nem okozott gondot, hogy „véletlenül” betévedjenek más országok kizárólagos kereskedelmi övezeteibe. A kínai kutatóhajók – és a halászhajók is – ráadásul a Kínai Nemzeti Milícia tagjai, gyakran álcázott hadihajók. A rajtuk lévő halászok önvédelmi fegyverei általában Kalasnyikovok, amely a halászok esetében ugye teljesen természetesnek számít. A Milícia egy félkatonai szervezet, de természetesen, mint arrafelé minden, ez is Kínai Kommunista Párt kinyújtott karja
− mondta el lapunknak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
A Nemzetközi Tengerfenékhatóság (ISA) által eddig kiadott 30 kutatási engedélyből öt már Kína birtokában van – ez minden ország közül a legtöbb –, és ezzel előkészíti a mélytengeri bányászat 2025-ben történő megkezdését. Ha ez megtörténik, Kína kizárólagos joggal rendelkezik majd 92 ezer négyzetmérföldnyi nemzetközi tengerfenék kitermelésére – ami körülbelül akkora, mint az Egyesült Királyság –, vagyis az ISA által jelenleg engedélyezett teljes terület 17 százalékával – írja elemzésébe a The Wall Street Journal.
Az óceánfenék a globális erőforrás-verseny következő színtere lesz – és Kína fogja uralni azt. A tengerben vélhetően többször annyi ritkafém található, mint a szárazföldön, amelyek szinte minden mai elektronikai termék, tiszta energiát hasznosító termék és fejlett számítógépes chip számára létfontosságúak. Ahogy az országok versenyeznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért, az ezen ásványok iránti kereslet várhatóan az egekbe szökik.
Ha a mélytengeri bányászat megkezdődik, Kína – amely már most is a világ ritkaföldfém-kínálatának 95 százalékát ellenőrzi, és a lítiumion-akkumulátorok háromnegyedét állítja elő – tovább fogja növelni a feltörekvő iparágak, például a tiszta energia fölött gyakorolt fojtóhatalmát. A bányászat emellett Pekingnek egy új, hatékony eszközt ad az Egyesült Államokkal való egyre élesedő rivalizálásában. Annak jeleként, hogy ezeket az erőforrásokat hogyan lehet fegyverként használni, Kína augusztusban megkezdte két olyan fém exportjának korlátozását, amelyek kulcsfontosságúak az amerikai védelmi rendszerek számára.
Ha Kína vezető szerepet tud vállalni a tengerfenék alatti bányászatban, akkor a 21. századi zöldgazdaság számára kulcsfontosságú ásványi anyagokhoz való hozzáférést is magáénak tudhatja
– mondta Carla Freeman, az Egyesült Államok Békeintézetének Kína-szakértője.
A polimetallikus gumók esetében ez azt jelenti, hogy robotjárműveket küldenek akár 18 ezer láb mélyre is a hatalmas, sötét tengerfenékre, ahol lassan felszívják a tengerfenék körülbelül négyhüvelyknyi részét, majd felszivattyúzzák egy hajóra.
A bányászatra kijelölt terület, bár a teljes nemzetközi tengerfenék kevesebb mint 1 százaléka, mégis hatalmas. A 30 kutatási szerződés 540 ezer négyzetmérföldre terjed ki, de a Csendes-óceán Clarion-Clipperton-zónának nevezett területére koncentrálódik. Ez a 3100 mérföldes terület szélesebb, mint az Egyesült Államok szomszédos területe, és az összes szárazföldi tartalék kobalt- és nikkeltartalmának hatszorosát, illetve háromszorosát tartalmazza.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/10/21/kina-melytengeri-kutatas-alapanyagok-technologia-hadaszat/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!