2021. május 12., szerdaMa Pongrác napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
2021.05.12. Pongrác Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Kevesebb kínai tőke jön Magyarországra, mint gondoltuk

Hirdetés

Kevesebb kínai tőke jön Magyarországra, mint gondoltuk

Kína bő tíz éve mutat fokozottabb érdeklődést a közép-kelet európai térség iránt, s a hangsúly már a kezdetektől a gazdasági kapcsolaton van. Ez részben Peking külpolitikai pragmatizmusából következik, amely az ideológiától, politikai szándékoktól mentes, üzleti alapokon nyugvó terjeszkedést hirdeti. Másrészt, az állandó tőkehiánnyal küzdő régiónak is éppen erre van szüksége, miközben a nyugati szövetségesek is elnézőbbek, ha jó üzleti lehetőségekkel magyarázzák a keleti kapcsolatokat.

A papírforma azóta sokat változott. A Kína és a térség közötti, 17+1 Együttműködésben már a politikai befolyásszerzés leplezett szándékát látták meg a nyugati kritikusok, és a gyanút fokozták a megtérülés szempontjából vitatható üzleti alkuk – gondoljunk például a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítási projektre, vagy a Fudan Egyetem budapesti kampusza körül, éppen zajló vitára.

Miközben a Kínával szemben ellenséges politikusok, kutatók és újságírók igyekezték ideológiai síkra terelni a vitát, az érintett kormányok a gazdasági lehetőségeket hangoztatták. Ennek következtében Magyarországon is évek óta születnek a kínai gazdasági kapcsolatokat, az ázsiai országból érkező beruházásokat méltató kormányzati bejelentések. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például, tavaly az 5 milliárd dollárt (több mint 1495 ezer milliárd forint) meghaladó kínai összberuházásról beszélt. Ennek részleteiről tavaly októberben érdeklődtünk a Külgazdasági és külügyminisztériumnál, megkereséseinkre azonban végül nem kaptunk választ.

Egy budapesti központú kutatócsoport megpróbálta feltérképezni a térségbe irányuló kínai működőtőke helyzetét, kutatásuk több szempontból is meglepő eredménnyel zárult. A CEECAS legfontosabb megállapítása talán az,

Hirdetés

hogy a gazdasági kapcsolatokat nyomatékosító kommunikáció ellenére, nincs egzakt mérőszáma a kínai kapcsolatok sikerességének.

Az adatgazdák, mint a jegybankok, a régiós kormányok, a kínai kereskedelmi minisztérium és a nagykövetségek ugyanis több országban is teljesen eltérő számokat közöltek. Magyarország esetében például a tanulmány szerint összesen 5,4 milliárd eurós kínai beruházásról számolt be a kormány. Ezzel szemben, a kínai kereskedelmi minisztérium 1 milliárd eurót sem elérő, Magyarországra áramló beruházást tart nyilván, miközben az ázsiai ország budapesti nagykövetsége szerint 4 milliárdot meghaladó összegről nyilatkozott. A kutatócsoport gyűjtése nyomán a reális érték egyébként valahol 3,5 milliárd euró körül lehet.

<img id="kep_szerkfoto_image_37585125" src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3758/37585/375851/37585125_c39de06ba8bb82b319383ed074b261fc_wm.jpg" alt="Matura Tamás […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/04/21/kina-kke-beruhazasok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Sokkoló felvételek az izraeli rakétatámadásokról

Sokkoló felvételek az izraeli rakétatámadásokról

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet kedd este valóságos rakétaesőt zúdított több hullámban Tel-Avivra és Izrael …