Donald Trump fontolgatja az Északi Áramlat újraindítását, mely az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások stratégiai eszköze lehet. A Financial Times szerint ez egy korábban „elképzelhetetlen lépés, amely jól mutatja Trump Moszkvához való közeledésének mértékét”. Ugyanakkor az ötlet Matthias Warnig, a Nord Stream AG korábbi vezérigazgatójának a nevéhez fűződik, aki a hírek szerint közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az orosz elnök állítólag Davosban síelni tanította Warnig gyerekeit – írta az ukrán Fokusz.
A kezdeményezést amerikai üzletemberek közvetítésével tervezik átbeszélni a Trump-adminisztrációval. A megegyezés célja nemcsak a gazdasági haszon, hanem az ukrajnai háború megoldásában való esetleges közvetítés is.
A források megjegyzik, ha létrejön a megállapodás, akkor az Egyesült Államok példátlan ellenőrzést szerezhet az Európába irányuló gázszállítások felett. Ehhez azonban szükség lenne az Oroszország elleni szankciók feloldására, a Kreml beleegyezésére a szállítások folytatásához, valamint Németország engedélyére a vezeték használatához.
Az Európai Unió azonban máris aggodalmuknak adtak hangot, és megvitatják a projekt újraindításának lehetséges következményeit. Az európai országok már korábban is tettek intézkedéseket az orosz gáztól való függőségük csökkentése érdekében.
2022 szeptemberében az Északi Áramlat 2 egyik vezetékének robbanása és az Oroszország elleni szankciók miatt a vezeték használhatatlanná vált, de a második vezeték sértetlen maradt. Németország viszont felfüggesztette az engedélyeztetési eljárását, és a legmagasabb szintű politikai döntések nélkül továbbra is lehetetlen a vezeték üzemeltetése.
A terv készen áll, a politikai aggályok jelentősek
Amerikai tisztviselők sem biztosak abban, hogy a projektet Donald Trump és Vlagyimir Putyin jóváhagyásával is meg lehet valósítani. Ugyanis a szankciók és az Egyesült Államok szövetségesei közötti politikai nézeteltérések kétségessé teszik az Északi Áramlat 2 újraindításának kilátásait.
Matthias Warnig is a szankciókra hivatkozva utasította el az amerikai üzletemberekkel folytatott tárgyalásokon való részvételt. A Kreml sem erősítette meg, hogy egyeztetnének a gázvezetékről, a Gazprom szintén nem nyilatkozott róla. Ennek ellenére egy forrás azt állítja, hogy egy amerikai befektetői konzorcium már kidolgozott egy tervet az oroszokkal való üzletkötésre.
A Financial Times megjegyzi, hogy a befektetői érdeklődés ellenére a politikai akadályok továbbra is jelentősek. Az Európai Unió nem oldotta fel a szankciókat, és a gázvezeték újraindítása éles reakciót váltana ki Németországban.
Nem tudom elképzelni, hogy bármelyik nagy amerikai vállalat igazgatótanácsa most azt mondaná: »Hé, menjünk vissza az orosz piacra«, és ezt az oroszok is tudják, látták az amerikai politika ingadozásait
− nyilatkozta egy volt amerikai tisztviselő.
Még mindig kérdéses, ki követte el a gázvezeték elleni támadást
Az Északi Áramlat gázvezeték Oroszország és Németország között haladó rendszer, amelynek építéséről 1997-ben egyezett meg a Gazprom és a Neste finn olajtársaság, de a Nord Stream AG a tulajdonosa és üzemeltetője. A kivitelezés alatt az érintett skandináv és balti országokat is folyamatosan tájékoztatták a folyamatról, azonban a csövek lefektetésére és a beüzemelésre 2011-ig kellett várni.
A gázt három úton juttatja el az Északi Áramlat Európába, oroszországi szárazföldi, a Balti-tenger alatt futó tengeri és nyugat-európai vezetékek segítségével.
Az orosz−ukrán háború kitörése után, 2022. szeptember 26-án két csővezetékben is nyomáscsökkentést érzékeltek a szakemberek, amelynek okait vizsgálták. Lehetséges felrobbantásáról viszont a Der Spiegel című német […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!