2021. július 31., szombatMa Oszkár napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.07.31. Oszkár Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Japán bevezetné a négynapos munkahetet

Hirdetés

Japán bevezetné a négynapos munkahetet

A hivatali környezetben eltöltött idő csökkentésének célja a munka és a magánélet egyensúlyának helyreállítása.

A koronavírus-járvány gyökeresen megváltoztatta a mereven és hagyományosan gondolkodó japán vállalatok munkamódszereit. A politikusok abban bíznak: sikerül meggyőzniük a cégvezetőket arról, hogy a rugalmas munkaidő, a távmunka és egy sor más fejlesztés előnyökkel jár, ha az egészségügyi válsághelyzet megszűnése után is fennmarad.

A négynapos munkahét bevezetésével a vállalatok megtarthatnák a hozzáértő és szakmailag tapasztalt munkatársakat, akik egyébként családalapítás vagy hozzátartozóik gondozása céljából esetleg a távozást fontolgatnák.

Hirdetés

A négynapos munkahét arra is ösztönözné az alkalmazottakat, hogy további képesítéseket szerezzenek, vagy akár mellékállást vállaljanak rendszeres munkaviszonyuk mellett.

A kormány nem titkolt reményei szerint a heti egy plusz szabadnap arra késztetné a lakosságot, hogy vásároljon, költekezzen, és így lendítse fel a gazdaságot.

A kormány értékelése szerint a fiataloknak több ideje maradna ismerkedésre, házasságkötésre és családalapításra, ami némileg javítaná a csökkenő születési rátát, és lassítaná a társadalom elöregedését, illetve a népességfogyást.

A rövidített munkaidő társadalmi vetülete

„A kormány abban bízik, hogy a szemléletváltás gyökeret ereszt a japán vállalatoknál” – idézte a Deutsche Welle a Fujitsu globális piacelemző részlegének vezető közgazdászát.

A japán kormányok megannyi módszerrel próbálták kezelni a nemzetgazdaság lassulását. A fiskális politika kifutott, a jegybank rendelkezésére álló eszközei pedig korlátozottak. Ezért aztán a japánok millióinak életmódját és munkastílusát érintő reformok jelentik a következő megközelítést – mondta Martin Schulz.

„A járvány alatt a vállalatok újfajta működésre tértek át, mégis a termelékenység fokozatos növekedését tapasztalják” – érvelt Schulz.

Méretre szabva

A Fujitsu élt a lehetőséggel: a vállalat tokiói székhelyén a felére csökkentette az irodaterületet, mivel az alkalmazottak közül sokan távmunkára álltak át.

Irodai dolgozók egy tokiói irodában 2008. július 28-án

Irodai dolgozók egy tokiói irodában 2008. július 28-án

Fotó: Rolf Schulten / ullstein bild / Getty Images Hungary

A kormány terveinek azonban vannak hátulütői, mivel Japánban már most is munkaerőhiány van. Egyre kevesebb a fiatal a munkaerőpiacon.

Aggodalomra ad okot, hogy a cégvezetések nem szívesen változtatnak hozzáállásukon még akkor sem, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a hagyományos megközelítések kevésbé hatékonyak.

A munkavállalók viszont vonzónak találják a rövidebb munkahetet. Ugyanakkor aggódnak a bércsökkentés mellett amiatt: az a vád érheti őket, hogy nem eléggé elkötelezettek a vállalatuk iránt.

Az üzleti és nyelvi tanulmányait épp most befejező Sigeno Junko több állásajánlatot kapott néhány nagyvállalattól. Helyettük egy kisebb informatikai vállalatot választott, amely ugyan távolabb van otthonától, mégis úgy érezte, hogy a cég filozófiája közelebb áll hozzá.

„Sokat kutattam a teljes munkaidős állást kínáló cégek után, közben arra is ügyeltem, hogy mindenütt négy-öt alkalmazott véleményét is kikérjem” – mondta. „Megdöbbentett, amikor az egyik nő, akit a munka és a magánélet egyensúlyáról kérdeztem, egyszerűen sírva fakadt” – tette hozzá a végzős hallgató.

A végzetes karosi

A fiatalok egyik legnagyobb gondja az elvárt, fizetetlen túlóra. Sigeno új munkáltatója ígéretet tett, hogy sosem kell havonta 15 óránál többet túlóráznia.

Egy másik cég az állásinterjú során tudatta vele, hogy havonta 60 túlórára kell számítania.

A japán médiában rendszeresen közölnek történeteket azokról a fiatal alkalmazottakról, akik a túlzott túlóra miatt megbetegednek, vagy az elviselhetetlen stressz öngyilkosságra kényszeríti őket. A karosi, azaz a túlhajszolt munka okozta halál néven ismert esetek vizsgálata során a kutatók megállapították, hogy a munkavállalók a több mint 100 órás, hónapokon át tartó túlórázás után törtek meg.

„Ez nem nekem való” – vallja Sigeno.

Alig várom, hogy dolgozhassak és új készségekre tegyek szert, ugyanakkor szeretném, ha lenne saját szabadidőm, amit a családomnak, a barátaimnak vagy hobbijaimnak szentelek.

Sigeno esetében ezek a mércék döntötték el, hol fog dolgozni.

Schulz szerint a megoldás a termelékenység növelése.

„Az elmúlt évben a munkavállalók bebizonyították, hogy fizikailag nem kell heti öt napot és késő estig egy irodában maradniuk ahhoz, hogy produktívak maradjanak” – mondta.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/06/29/negynapos-munkahet-japan-kezdemenyezese/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Legalább öt focistát ölt meg egy pokolgép

Pokolgép robbant egy labdarúgócsapatot szállító buszon a szomáliai Kismayo kikötővárosban, legalább öt sportoló halálát okozva – …