Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Január 20-án, kedden késő este ismét a magyarországi korrupciós aggályok és jogállamiság helyzete szolgáltatta az Európai Parlament egyik témáját, miután a keddi ülésnap utolsó napirendi pontjaként erről vitáztak az EP-képviselők a tagállamok képviseletében a Tanácsban soros elnöki posztot ellátó Ciprus európai uniós ügyekért felelős miniszterhelyettese, Marilena Raouna, valamint az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas társaságában.
A vitára a Zöldek képviselőcsoport kezdeményezése miatt került sor,
akik aggódnak amiatt, hogy a magyar kormány visszaélhet az országnak az ún. SAFE-eszközből járó pénzek felhasználásával, mivel korrupciós aggályok miatt jelenleg is több milliárd eurónyi, Magyarországnak járó uniós forrást függesztettek fel.
A Zöldek emiatt azt szeretnék, a halasszák el a Magyarországnak szánt előleg kifizetését.
A vita témáját érintő forrás az összesen 150 milliárd eurós, ún. SAFE-eszköz. A SAFE célja, hogy az Európai Unió közös hitelt vesz fel, majd pedig azt a programra jelentkező tagállamoknak hosszú lejáratú hitelként folyósítja a védelmi kiadásaik növelésére, haderőfejlesztésre, vagy kettős célú infrastruktúra-beruházásokra.
Magyarország ebből összesen 17,4 milliárd eurót igényelt, ami Franciaország és Lengyelország után a harmadik legtöbb. A kormány annak ellenére nyújtotta be igényét, hogy korábban a magyar Országgyűlés ellenezte a programot és határozatban szólították fel a kormányt a közös hitelfelvétel elutasítására.
Erős pénzügyi biztosítékok vannak a SAFE-eszközben
A vita elején a tagállamok képviseletében Marilena Raouna, Ciprus európai uniós ügyekért felelős miniszterhelyettese szólalt fel. Raouna rövid felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok célja, hogy a tagállamok modernizálják hadseregeiket, a ReArm Europe programon belüli SAFE-eszköz erre remek lehetőség – szerinte az az EU védelme szempontjából fontos eszköz és egyben szimbóluma, hogy az EU elkötelezte magát a stratégiai autonómiához.
Soros elnökként Raouna azt ígérte, a programban résztvevő tagállamok nemzeti terveit gyorsan fogják feldolgozni, hogy minél hamarabb megkezdődhessenek a pénzügyi támogatások folyósítása. A diplomata viszont hangsúlyozta,
a SAFE erős pénzügyi biztosítékokat tartalmaz, a kifizetések pedig a pénzügyi rendeletek és a kondicionalitási rendelet alapján történik,
azaz csak abban az esetben történik, ha az átláthatósági és jogállamisági feltételeknek megfelel az adott tagállam, amivel szerinte kellően védik az uniós költségvetést.
Az őt követő Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Bizottság nevében arról beszélt, hogy a SAFE egy európai sikertörténet: összesen 19 tagállam vesz részt a programban összesen 700 projektre 150 milliárd euró értékben, amelyek kétharmada közös, több tagállamot érintő projekt vagy beszerzés.
Minden egyes euró, minden egyes eurócent célzottan fog eljutni a végcéljához. Minden egyes eurót a védelemre kell fordítani
– hangsúlyozta Kallas, aki hozzátette, a tagállamok nemzeti terveit gondosan, de gyorsan vizsgálják át, mivel nincs elpazarolható ideje az EU-nak. Elmondta, hogy a 18 tagállamból már 8 tagállam nemzeti tervét elfogadták, mivel azok voltak a legkidolgozottabbak. A vita konkrét témájára, a magyar nemzeti tervre nem tért ki, mindössze annyit mondott,
Csak olyan nemzeti terveket fogadunk el, amelyek megfelelnek a rendeletnek
– mondta az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki emlékeztetett, nemcsak most, a nemzeti tervek elfogadása, hanem a program teljes egésze során ellenőrzik, hogy a tagállamok helyesen használják fel a rájuk bízott forrásokat, és hogy mindent meg fognak tenni az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében.
Kallas elmondta, ha az ellenőrzések folyamán azt állapítják meg, hogy egy tagállam nem felel meg a kritériumoknak, akkor kezdeményezik a Tanácsnál a források felfüggesztését, adott esetben pedig azok visszafizetését ezen ország számára.
A Néppárt és a szocialisták is a korrupciótól aggódnak
Az Európai Néppárt nevében először a cseh Tomas Zdechovsky szólalt fel, aki arról beszélt, a jelenlegi vitán nemcsak technikai kérdésről, hanem bizalomról is beszélnek. A cseh EP-képviselő felszólalása elején emlékeztetett, Magyarország a Tanácsban a szavazás során elutasította az eszközt és a közös hitelt, ehhez képest az egyik legnagyobb részesedésre nyújtott be igényt.
A néppárti politikus szerint az utóbbi időben komoly változások voltak a magyar védelmi ipari cégek tulajdonlása kapcsán, emiatt fontos kérdés, hogy kit is szolgál majd ez a pénz.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!