Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Cikkünk folyamatosan frissül!
Január 21-én, kedden Magyarország adta az egyik témát az Európai Parlament ezúttal Strasbourgban rendezett plenárisán.
Az Európai Bizottság, valamint a tagállamok kompromisszumos álláspontját közvetítő Európai Unió Tanácsa – aminek jelenleg soros elnöke Lengyelország – küldöttjeinek társaságában arról vitáztak az EP-képviselők, hogy az Információs Hivatal (IH) illegálisan lehallgathatta az Európai Unió Csalás Elleni Hivatal, az OLAF nyomozóit, amikor az Elios-ügy miatt Magyarországon jártak tényfeltáró misszión – az erről szóló oknyomozó cikk szerint 2015 és 2017 között összesen négy tényfeltáró missziót szerveztek.
Az IH ekkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszter alatt állt, aminek a vezetője akkoriban Lázár János volt.
A vitán először az Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) képviseletében a lengyel uniós ügyekért felelős miniszter, Adam Szlapka szólalt fel, akit az Európai Bizottság képviseletében honfitársa, a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős európai biztos, Piotr Serafin követett.
A 21 magyar EP-képviselő közül mindössze öten jelentkeztek a vita előtt felszólalásra, négy kormánypárti képviselő mellett a DK részéről Molnár Csaba.
A Tanács az uniós értékekről, a Bizottság az európai adófizetők védelméről beszélt
Az Európai Unió Tanácsa nevében Szlapka beszédét azzal kezdte, hogy a jelenlegi témán túl az európai intézmények és tagállamok is felelősek azért, hogy az alapszerződésekben meghatározott értékeket betartsák és képviseljék, míg a kémeszközök kapcsán arról beszélt, azoknak nem indokolt és túlzott használata elfogathatatlan.
Szerinte az alapjogokat csak szigorú helyzetben lehet korlátozni, emellett annak használata transzparensnek kell lennie. Ugyanakkor a Tanács nevében elmondta, hangsúlyoznia kell, hogy nem szóbeszédek alapján kell dönteniük, hanem megfelelő nyomozás után szabad véleményt formálni.
Serafin biztos az Európai Bizottság nevében arról beszélt, hogy ő is olvasta az állítólagos megfigyelésekről szóló híreket és jelentést, majd emlékeztetett, az OLAF munkatársai az Európai Unió által finanszírozott közvilágítás-program miatt járt Magyarországon, majd hangsúlyozta, az EU-pénzek védelme kötelesség az Európai Bizottság és a tagállamok számára is.
Alapvetően fontos a tagállamok számára, hogy együttműködjenek az OLAF-fal és munkatársainak minden segítséget megadjanak feladataik ellátásakor. Ami az Elios-ügyet illeti, az OLAF azt a következtetést vonta le végül, hogy sok rendellenességet tapasztalt
– mondta Serfain, aki emlékeztetett, hogy az OLAF azt javasolta, hogy a magyar kormány 17 milliárd forintot fizessen vissza. A biztos elmondta, az OLAF függetlenül végzi a munkáját, aminek célja, hogy az európai adófizetők pénzét védjék, amiért köszönetet mondott a hivatal munkatársainak, kiemelve azokat, akik az Elios-ügyben részt vettek.
Serafin hozzátette: a bizottság továbbra is elkötelezett, hogy munkatársait és az uniós hivatalok munkatársait védjék az illegális tevékenységekkel szemben. Amennyiben bármilyen kémkedés merül fel, akkor ezzel a bizottság erre szakosodott […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!