Március 4-én, kedden prezentálta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bizottsága tervét, amivel gyorsan és jelentősen növelné a tagállamok védelmi képességeire fordított kiadásait.
A javaslatcsomag, ami a ReArm Europe (újra felfegyverezni Európát) nevet kapta, öt pontból áll, és von der Leyen reményei szerint az EU és a tagállamok minden pénzügyi eszközt fel tudnak majd használni, hogy védelmi kiadásaikat növelni tudják.
Mint az erről tartott sajtótájékoztatón fogalmazott,
A kérdés már nem az, hogy Európa biztonságát valóban veszélyeztetik-e, vagy hogy Európának nagyobb felelősséget kellene-e vállalnia saját biztonságáért. Valójában ezekre a kérdésekre már régóta tudjuk a választ. Az előttünk álló valódi kérdés az, hogy Európa kész-e olyan határozottan fellépni, ahogy azt a helyzet diktálja és hogy Európa kész-e és képes-e a szükséges gyorsasággal és ambícióval cselekedni
– mondta az Európai Bizottság brüsszeli épületében tartott sajtótájékoztatóján, majd hozzátette, az elmúlt hetek találkozói – utalva itt az Emmanuel Macron által Párizsban rendezett válságtalálkozóra, valamint konkrétan megnevezve Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozójára – is megerősítették az európai fővárosokat, hogy
az újrafegyverkezés korát éljük, Európa pedig kész masszívan növelni védelmi kiadásait saját védelme, valamint Ukrajna segítése érdekében,
amire rövid és hosszútávon is foglalkoznia kell Európának.
Többet, közösen, gyorsan és könnyebben
Fontos megjegyezni, hogy jelenleg javaslatcsomagról van szó, amit még a tagállamoknak támogatni kell, ezért levélben kérte a tagállamok vezetőit, hogy a március 6-i, csütörtöki EU-csúcs napirendjére vegyék fel a tervét, ami egyébként öt pillérből áll.
Első pontként az Európai Bizottság azt javasolja, hogy használják a stabilitási és növekedési paktum vészhelyzeti klauzáljának az aktiválását, amely lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy
anélkül növeljék saját védelmi kiadásukat, hogy aggódniuk kellene a túlzottdeficit-eljárás megindításától.
Azaz, amennyiben egy tagállamnak a költségvetési hiánya vagy az államadóssága a védelmi kiadások miatt nőne, abban az esetben azt az Európai Bizottság nem venné figyelembe, és nem szólítaná fel a tagállamot költségvetési korrekcióra vagy büntetné emiatt – a túlzottdeficit-eljárást abban az esetben indítja el az Európai Bizottság egy tagállammal szemben, amennyiben a költségvetési hiány tartósan több mint három százalék, vagy az államadósság meghaladja a tagállam éves GDP-jének a 60 százalékát.
Von der Leyen a sajtótájékoztatón azt mondta, amennyiben tagállamok általában a GDP-jük évi 1,5 százalékával növelnék védelmi kiadásaikat a jelenlegi mellett, az az elkövetkezendő négy évben 650 milliárd eurós bővülést jelentene a védelmi kiadásoknak.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!