Így tenne a korrupció ellen az Európai Bizottság

Május 3-án, szerdán mutatta be az Európai Bizottság azt a korrupció ellen fellépő javaslatcsomagját, amit a Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen már a tavalyi évértékelőjében belebegtetett. Akkor a német politikus úgy fogalmazott,

Ha hitelesek akarunk lenni akkor, amikor arra kérjük a tagjelölt országokat, hogy erősítsék meg demokráciájukat, akkor fel kell számolnunk a korrupciót az unión belül is.

Félévvel később pedig az Európai Bizottság prezentálta is a javaslatcsomagot, ami három pillérre épül:

• fejlesztené az uniós intézmények és a tagállamok közötti kommunikációt;
• szigorúbb uniós előírásokat írnának elő;
• illetve szélesítené az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) eszközeit korrupció esetén.

A javaslatcsomag kapcsán az Európai Bizottság többek között transzparenciáért felelős elnökhelyettese, a cseh Vera Jourová úgy nyilatkozott, hogy „a korrupció olyan, mint a rák – ha hagyjuk terjedni, akkor megfojtja a demokratikus társadalmunkat és elpusztítja az intézményeit”.

„A mai intézkedéscsomag EU-szerte megemeli a korrupciós bűncselekmények definícióját és az azért járó büntetés szintjét, és segít a hatóságoknak, hogy elkapják és megbüntessék a bűnözőket – legyen az állami vagy magánszektorbeli” – fogalmazott a cseh biztos.

De mi is áll a javaslatcsomagban?

Az első pilléren belül EU és tagállami szinten belül is új eszközöket hozna létre, hogy azzal akár globális szinten is lehessen küzdeni a korrupció ellen. A Bizottság létrehozna egy közös, uniós korrupcióellenes hálózatot, ahol a bűnüldöző szervek, állami szakemberek, civilek és más érdekeltek együttműködve feltérképeznék, hogy EU-szerte mik azok a területek, ahol magas a korrupció kockázata.

E hálózat ezen munkájával segítené kialakítani az EU korrupcióellenes stratégiáját, hogy a jövőben elkerülhető legyen a Katargate-hez hasonló helyzetek, amikor kiderült, sajtóhírek szerint több EP-képviselő, köztük az Európai Parlament alelnöke, Eva Kaili is készpénzt és egyéb ajándékokat fogadhatott el katari szereplőktől, hogy cserébe a Perzsa-öböl menti államnak kedvező döntések szülessenek az EP-ben.

Ugyanakkor tagállami szinten a legfontosabb újítás a második pillér, amiben a Bizottság egy új direktívában harmonizálná, egységesítené a tagállamok büntetőtörvénykönyveiben lévő korrupció fogalmát.

Ebben a pillérben például a céljuk, hogy ne csak a kenőpénz számítson korrupciónak, hanem például a visszaélések, a befolyással való üzérkedés, az igazságszolgáltatás akadályozása, vagy a tiltott gazdálkodás. Emellett a büntetés mértékét, az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is harmonizálná,

Ugyanis a direktívák olyan uniós előírások, amiket minden tagállamnak be kell tartania – amennyiben nem tesz így, akkor kötelezettszegés elleni eljárás, vagy a régóta nem működő 7. cikkelyes eljárás is indítható lenne azon tagállamokkal szemben, amelyek a saját jogrendjükbe nem építenék be az uniós direktívát.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/05/04/europai-bizottsag-korrupcio-antikorrupcio-javaslat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!