Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Csaknem négy hete zárta le Irán a Hormuzi-szorost, amely globális olajpiaci káoszt okozott, és egyelőre nem látszik a vége. Az iráni fenyegetések és hajók ellen végrehajtott támadások annyira megnövelték az átkelés kockázatát a Perzsa-öböl térségében, hogy szinte teljesen leállt a forgalom a szorosban, amelyen keresztül a világ olaj- és földgázellátásának csaknem húsz százaléka, valamint a mezőgazdasági termelés szempontjából nélkülözhetetlen műtrágya-szállítmányok haladnak át − írja a CNN.
Miközben az energiaválság egyre mélyül, Donald Trump amerikai elnök tárgyalást sürget, miközben tízezer katona közel-keleti bevetéséről is döntött, és vizsgálja, hogy az olajszállító tartályhajókat az amerikai haditengerészet kísérje. Irán azonban továbbra is fölényben van több szempontból, egyrészt szokatlan hadviselési módszerei, mint a drónok és a tengeri aknák használata, másrészt a kedvező földrajzi helyzete miatt. Ez a két tényező együttesen rendkívül megnehezíti a hajók védelmét vagy a szoros katonai biztosítását.
A blokád ráadásul anyagilag is megéri Teheránnak, ugyanis iráni tisztviselők bejelentették, hogy egyes tankereknek továbbra is fizetniük kell a biztonságos átkelésért. A Lloyd’s List Intelligence márciusi jelentése szerint már legalább két hajó utalt át ezért nagyobb összeget.
Irán kiváló geostratégiai helyzettel bír
A Hormuzi-szoros legszűkebb pontján mindössze negyven kilométer a két part közötti távolság, a fő hajózási útvonalak azonban ennél is sokkal szűkebb sávba zsúfolódnak. A Vortexa hajózáselemző cég adatai szerint a kereskedelmi forgalom szinte teljes egésze két fő útvonalon bonyolódik le.
A szoros nem véletlenül kapta a nevét. Vannak más kritikus pontok is a világ tengerein, de ez talán a legproblémásabb valamennyi közül, mert nincsenek alternatívák
– mondta Nick Childs, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) haditengerészeti és tengeri biztonsági szakértője.
A hajók és a kísérőegységek egyik fő nehézsége éppen a mozgástér hiánya. Ahogy Kevin Rowlands, a Royal United Services Institute folyóiratának szerkesztője fogalmazott: „nyílt vízen mindig lehet kerülőutat választani, szoros vagy keskeny tenger esetén viszont erre nincs mód. Ez azt jelenti, hogy Iránnak nem is kell aktívan vadásznia célpontjaira – elegendő megvárni, amíg azok maguktól jönnek.”
A tengerszoros így valójában egy „halálzónává” válik, ahol a figyelmeztetési idő egy támadás előtt csupán néhány másodperc lehet. Ehhez kapcsolódik, hogy Iránnak mintegy ezerhatszáz kilométeres tengerpartja van, ahonnan rakétákat tud kilőni. Ezek az ütegek mozgékonyak, így nehéz megsemmisíteni őket – és a hosszú partvonal lehetővé teszi, hogy Irán a szoroson túl is képes legyen csapásokat mérni.
Az iráni oldalon nem sík terep húzódik. Dombok, hegyek, völgyek, lakott területek és tengerparti szigetek tarkítják a tájat. Mindez megnehezíti a közeledő fenyegetések azonosítását, és megkönnyíti a mobil fegyverrendszerek elrejtését
– közölte Rowlands, aki korábban a brit haditengerészet Stratégiai Tanulmányok Központját vezette.
Más módszerre van szüksége a tankereknek az áthaladáshoz
Az elemzők szerint Irán képessége csökkent arra vonatkozóan, hogy kereskedelmi hajókat támadjon, de ez nem jelenti azt, hogy a kockázat teljesen megszüntethető. Kevin Rowlands úgy véli, szinte lehetetlen a kockázatot nullára csökkenteni, és még jó ideig számíthatunk arra, hogy a hajóknak további veszéllyel kell szembenézniük.
A fenyegetések miatt viszont a kereskedelmi hajók kíséretét is más módszerrel kell megoldani, a hagyományos konvojstratégia ugyanis nem működik. Ehelyett műholdas megfigyelést, járőrrepülőket és drónokat alkalmaznak, illetve a hajók igyekeznek aknamentes útvonalon haladni.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/27/iran-haboru-egyesult-allamok-donald-trump-hormuzi-szoros-blokad/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!