Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Iszlám Állam (ISIS) 2017–2019 közötti katonai veresége egy hosszú távú problémát hagyott maga után Szíria északkeleti részén. A kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellenőrzése alatt álló börtönök és táborok az elmúlt években több tízezer ISIS-terroristával, valamint családtagjaikkal teltek meg, miközben sem megfelelő jogi keret, sem fenntartható nemzetközi megoldás nem született a helyzet kezelésére. A létesítmények túlzsúfolttá váltak, az őrzésük egyre nehezebb lett.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy 2025–2026 fordulójára megrendült az SDF ellenőrzése több kulcsfontosságú területen, részben az amerikai–szír egyeztetésekkel összhangban történt szíriai kormányerők előretörése miatt. Súlyos fenyegetést jelent ugyanakkor az is, hogy az elmúlt években az ISIS számos alkalommal szólított fel a fegyvereseket és családtagjaikat fogva tartó börtönök és táborok megtámadására. 2022 januárjában például a haszakai Gveirán börtön ellen indultak meg a terroristák – a tíznapos harcok során közel 500 ember vesztette életét.
Észak- és Északkelet-Szíriában számos ilyen börtönt és tábort állítottak fel. Az egyik legnagyobb létesítmény a Haszakában található Gveirán börtön, ahová mintegy 4 500 Iszlám Államhoz köthető fegyverest börtönöztek be, köztük külföldi, például brit és ausztrál állampolgárokat is. A másik pedig az al-Hol tábor, amit eredetileg az ISIS elől elmenekült irakiak és szírek számára hoztak létre, ám a terrorszervezet bukás után az addigi mintegy 10 ezres létszám 2016-ra a 64 ezret is elérte. A hirtelen növekedés hátterében az állt, hogy az újonnan érkezettek között nagy számban voltak az ISIS-dzsihadisták feleségei, akikkel együtt a radikalizáció kockázata is megnőtt.
Erősödő iraki–amerikai szövetség
Bagdad és Washington azonban azzal a megoldással állt elő, hogy Irak átveszi az iraki és szír foglyokat, mondván, hogy ott nagyobb a kapacitás és stabilabb intézményi háttér áll rendelkezésre a fogva tartásra és a büntetőeljárások lefolytatására. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) 2026. januárjában jelentette be, hogy
új missziót indított, amelynek keretében akár hétezer ISIS-foglyot is átszállíthatnak Irakba. Az első amerikai repülőgép, fedélzetén 150 terroristával – köztük iraki és külföldi állampolgárokkal – már aznap landolt Irakban.
Mindannyian egy haszakai börtönből érkeztek. A következő transzfereket légi és szárazföldi úton hajtják végre az amerikai erők.
Mindeközben Mohammed Sia asz-Szudáni iraki miniszterelnök felszólította a külföldi kormányokat, hogy fogadják vissza az ISIS-hez csatlakozott állampolgáraikat. Becslések szerint 2013–2019 között mintegy 80 ország több mint 53 ezer állampolgára csatlakozott a terrorszervezethez, köztük olyan távoli területekről is, mint Ausztrália, Kazahsztán és Tádzsikisztán. Tavaly szeptemberben az Egyesült Államok is hasonló kéréssel fordult a nemzetközi közösséghez, sürgetve a nemzeti kormányokat, hogy szállítsák haza foglyaikat, többek közt a Rodzsavai, azaz az Észak- és Kelet-Szíriai Demokratikus Autonóm Közigazgatáshoz tartozó létesítményekből.
Szorosan együttműködünk regionális partnereinkkel, beleértve az iraki kormányt is, amelynek szerepét az ISIS legyőzésében nagyra értékeljük”
– húzta alá a szövetség erősödését Brad Cooper admirális, a CENTCOM parancsnoka. Hozzátette, hogy a fogvatartottak biztonságos átszállítása elősegíti a tömeges szökések megelőzését, ami nemcsak a regionális biztonságra, hanem az Egyesült Államokra is közvetlen veszélyt jelent.
Mi lesz az Irakba érkező ISIS-terroristákkal?
A fegyveresek fogadására Bagdad nagy erőkkel készült: január 27-én megkezdte munkáját az a különleges bizottság, amely az iraki létesítményekbe történő átszállításokat felügyeli; továbbá a testület felügyelete alatt maradnak a foglyok mindaddig, amíg bíróság elé nem állítják őket. A fegyveresek egy részét meglévő börtönökben helyezik el, de az iraki kormány új táborok létrehozását is tervezi. Bagdad egyúttal megerősítette határvédelmét a Szíriával szomszédos területeken, köztük Szindzsár tartományban, ahol január közepén már tankok sorakoztak fel.
Az iraki 2005-ös terrorellenes törvény értelmében a fegyveresek akkor is bíróság elé állíthatók, ha bűncselekményeket nem iraki területen követték el. Az arab ország széles körben alkalmazza a halálbüntetést: nem ritkán olyan bűncselekményekért is kiszabják, amelyek a nemzetközi jog szerint nem minősülnek „a legsúlyosabb bűncselekménynek”, de a <a href="https://www.kurdistan24.net/en/story/826833/iraqs-execution-crisis-thousands-face-unjust-death-sentences-while-kurdistan-maintains-moratorium" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/02/01/irak-sziria-iszlam-allam-rabok-deportalas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!