Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tavaly nyáron a tűzszüneti, vagy béketárgyalások lehetőségei már egyre inkább halványultak, amit Putyin elnök augusztusi alaszkai csúcstalálkozója Donald Trumppal sem tudott kimozdítani a holtpontról. Az Európai Unió vezetése pedig rájött, hogy nagyon magára maradt Ukrajna katonai és költségvetési támogatásával. Elkezdődött az agyalás, aminek a végén a homlokukra csaptak és azt mondták, de hát itt van az Európában lévő és befagyasztott több száz milliárd eurónyi orosz vagyon.
A 90 milliárd eurós EU-hitelcsomag ötlete végül a befagyasztott orosz eszközök hasznosítása körüli vitákból nőtt ki. Az EU-ban mintegy 210 milliárd euró értékű orosz állami eszköz van befagyasztva, ennek zömét – mintegy 190 milliárdnyit – az Euroclear nevű, Belgiumban bejegyzett értékpapír-letéti intézmény kezeli.
Hogyan lehet hozzányúlni a javakhoz?
Az eredeti terv egy úgynevezett „reparációs hitel” lett volna, amely közvetlenül a befagyasztott orosz eszközökre épült volna. Ezt a német kancellár Friedrich Merz és Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke is lelkesen támogatta. Ugyanakkor már a legelején felmerült a két kézenfekvő megoldás, a lefoglalás, vagy az elkobzás. De mit is jelentenek ezek?
- A lefoglalás/zárolás/immobilizáció azt jelenti, hogy a tulajdonos nem férhet hozzá a vagyonhoz. Képzeljük el ezt úgy, mint amikor egy gyanúsított bankszámláit gazdasági bűncselekmény miatti az eljárás idejére zárolják. Ettől az illető még nem veszíti el a pénzt, csupán a büntetőper alatt nem férhet hozzá. A lefoglalás során a vagyon tulajdonosa nem változik.
- Az elkobzás/konfiszkáció azonban azt jelenti, hogy a vagyont véglegesen elveszik a tulajdonostól. Vagyis a tulajdonjogot egy másik félre ruházzák. Ez lényeges jogi különbség abból a szempontból is, hogy az elkobzás sokkal komolyabb következményekkel jár a nemzetközi jog és a pénzügyi rendszer szempontjából, mint az egyszerű zárolás.
A gond csak az, hogy ezekkel nemzetközi jogi perek százait húzzák magukra azok az országok, amelyek hozzáférést biztosítanak a befagyasztott javakhoz, nem beszélve a pénzintézetek hitelvesztéséről. Ezért egy harmadik megoldás formálódott. Az Európai Bizottság végül azzal állt elő, hogy az orosz vagyont kölcsön formájában juttatná Ukrajnának. Ezt Kijevnek csak akkor kellene törlesztenie, ha Oroszország a háború végén jóvátételt fizet. Vagyis az Európai Unió megelőlegezné az orosz jóvátételt, mégpedig az orosz vagyonból.
Ezt a felvetést sokan ellenezték. Moszkva rögtön azzal fenyegette meg az orosz vagyon „elrablóit”, hogy minden lehetséges jogi frontot megnyit velük szemben. Éppen ettől tartott a leginkább érintett Belgium is, amely nem engedte, hogy bárki rátegye a kezét a náluk lévő pénzeszközökre. Egyértelműen ellenezte a megoldást Magyarország és Szlovákia is, de Washington sem állt a lelkes támogatók közé.
Hogyan állt össze a hitelcsomag?
Végül az Európai Tanács 2025. december 18-án a következő konstrukcióban állapodott meg. Eldőlt, hogy a hitel összege 90 milliárd euró (2026-2027-re), amelyet a következőképpen osztanak fel:
- 60 milliárd euró – Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére;
- 30 milliárd euró – makrogazdasági támogatásra vagy költségvetési támogatásra (az Ukraine Facility-n keresztül), amelyből például a közalkalmazottak, tanárok, orvosok bérét fizetik ki.
Az éves bontás pedig így néz ki:
- 2026: 45 milliárd euró
- 2027: 45 milliárd euró
- Ebből évente: 28 milliárd katonai, 17 milliárd költségvetési célokra.
Az IMF becslése szerint Ukrajna teljes finanszírozási szükséglete 2026-2027-re 135,7 milliárd euró, tehát ez a csomag a szükségletek kétharmadát fedezi. A finanszírozás pedig úgy történne, hogy az EU kötvényeket bocsát ki a tőkepiacon, amelyek fedezete gyakorlatilag magának az uniónak a költségvetési mozgástere lett volna (budget headroom) és a hitelt kamatmentesen kapta volna Ukrajna.
A visszafizetési kondíciók egyik legfontosabb eleme az, hogy Ukrajnának csak akkor kell törlesztenie, amikor a háború után megkapja az orosz jóvátételt.
Addig a befagyasztott orosz eszközök továbbra sem lesznek hozzáférhetőek. Brüsszel pedig fenntartja a jogot, hogy ezeket az eszközöket használja a hitel visszafizetésére.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!