Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Szeptember 29-én tartottak Ausztriában parlamenti választásokat, amit története során először a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyert meg. Annak ellenére, hogy kancellárjelöltjük, Herbert Kickl kormányzásra készült, az már a választás előtt biztos volt, hogy hiába fog rendelkezni a legnagyobb frakcióval (vagy ahogy Ausztriában hívják, parlamenti klub) a szélsőjobboldali párt, a kormány összetételéről nem Kickl, hanem az 1986 óta folyamatosan kormányzó jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) és kancellárjelöltjük, Karl Nehammer dönt.
Az ÖVP ugyanis megkerülhetetlen szereplője az osztrák politikának, a mostani választáson pedig ismét királycsináló szerepbe kerültek. Nehammer vezetésével pedig a párt előtt két út is állt, hogyan folytassák a kormányzást a választások után: a 2000-ben, valamint a 2017-ben már kipróbált – majd levitézlett – türkiz-fekete, azaz ÖVP–FPÖ-koalícióval maradna hatalomban, vagy 2016 után ismét visszahívná a kormányba a szocialistákat, az SPÖ-t és mellé egy kisebb pártot.
Listavezetőjük, egyben jelenleg a kancellári posztot is betöltő Nehammer pedig előre jelezte: az olykor összeesküvés-elméleteket terjesztő Kicklből soha nem lehet miniszter, nemhogy kancellár, így az ÖVP a második úton indult el.
Október végén pedig már meg is kezdték a koalíciós tárgyalásokat az SPÖ-s Andreas Bablerrel, azonban mivel a balközép-jobbközép nagykoalíciónak mindössze egyfős többsége lett volna a 183 fős Nemzeti Tanácsban, ezért később meghívták a 18 képviselővel rendelkező liberális NEOS vezetőjét, Beate Meinl-Reisingert is a közös kormányzásról szóló tárgyalásokhoz.
Ugyan egy türkiz-vörös-rózsaszín koalícióban a pártoknak ideológiailag nagyobb árkokat kell áthidalniuk, mint ha az ÖVP az FPÖ-vel kezdett volna tárgyalásokba, de ennek ellenére sok komoly kérdésben sikerült viszonylag gyorsan megállapodni: a migráció elleni szigorúbb fellépés, a menekültek integrációja, a miniszteri és képviselői fizetések emelésének stopja, valamint biztonsági kérdések mellett például az egészségügy vagy az oktatás kapcsán – ha sajtóhírek szerint nem is mindig olyan simán, de – sikerült közös nevezőre jutni.
Egy témában azonban továbbra sincs egyetértés, ami akár az egész koalíciós tárgyalások végét jelentheti.
Ez pedig az, hogyan kezeljék a következő négy év költségvetésében lévő több milliárd eurós lyukat.
Azok a fránya anyagiak
Mivel mind a 2017 óta a szövetségi kormányból kimaradó SPÖ, valamint a szövetségi szinten a hatalomtól eddig mindig távol maradó NEOS is nagyon szeretne kormányozni, ezért túl nagy súrlódások nem voltak eddig a pártok tárgyalói között, annak ellenére, hogy Ausztriában eddig nem volt jellemző a hárompárti kormánykoalíció, ami egyébként már amiatt is nehezebb, mert két párt érdekei és érdekcsoportjai helyett hármat kellene összefésülni és kielégíteni.
Ez ugyan a pártokon belül – de leginkább az ÖVP-ben, valamint az SPÖ-ben – okozott apróbb elégedetlenségeket, de néhány, a sajtóban megszellőztetett konfliktuson kívül a koalíciós tárgyalásokat nem veszélyeztette – amennyiben felmerült egy ilyen ügy, mindhárom párt nem győzte azonnal leszögezni, hogy jó irányba haladnak a tárgyalások, és a választók épp a demokráciát látják működés közben.
Azonban a következő négy év költségvetésében található legalább 15 milliárd – egyes vélemények szerint 23 milliárd – eurónyi lyuk kifogott az eddig tárgyalókon, méghozzá annyira, hogy
az SPÖ-s Andreas Bablerék kiszivárogtatták a sajtónak: ha ebben nem sikerül a pártoknak egyetértésre jutniuk hamar, akkor nincs is értelme folytatni a tárgyalásokat.
A dátumot először december 12-ében, azaz most csütörtökben jelölték meg – elméletileg eddig kellene ha nem is részletesen, de nagy vonalakban megállapodnia a pártok tárgyalóinak, hogyan tömnék be a következő négy év költségvetésében lévő 15 milliárd eurós lyukat.
Ez pedig nem könnyű feladat, hiszen teljesen más álláspontokon vannak a pártok: a tárgyalások során más témákban eddig inkább engedékenyebb SPÖ és annak marxista szárnyához tartozó Andreas Babler nem enged, és mindenképpen a gazdagok adóterheinek az emelésével oldaná ezt meg, míg az ÖVP és a NEOS alapvetően a szövetségi állam kiadásainak a csökkentésével.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!