Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egeresi Zoltánt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, Törökország-szakértő Ankarában végezte kutatómunkáját, amikor a földrengés híre elérte. Lapunknak elmondta, az elmúlt hetekben járt azokon a helyeken, ahol az épületek a földdel váltak egyenlővé.
Bejártam Hatayt, és most megrendítő látni a képeket azokról az utcákról, ahol néhány napja még sétáltam. Állandó kapcsolatban vagyok az ottani barátaimmal, aggódom értük
– mondta Egeresi Zoltán.
Péntek kora délután a hivatalos adatok alapján már több mint 22 ezer volt a földrengéssorozat halálos áldozatainak száma, azonban vélhetően a mentési munkálatok folytatásával és az idő előrehaladtával ez a szám csak emelkedni fog. A sebesültek száma is nagyon magas, több mint 74 ezer, és a szakértő szerint várhatóan köztük is lesznek olyanok, akik belehalnak a sérüléseikbe.
Varázsszavak: remény és csoda
Ráadásul az időjárás kedvezőtlen: megérkezett a tél, az északibb területeken hóesés nehezíti a mentési munkálatokat, de még a mediterrán területeken is hideg van, így a kihűlés veszélye nő. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a földrengés utáni ötödik napon a török hírcsatornák talán leggyakrabban használt szava immár a remény és a csoda.
Egeresi Zoltán elmondta: a mostani az utóbbi évtizedek legnagyobb veszteséggel járó törökországi földrengése, a halálozások száma már túllépi az 1999-es izmiti földrengését, amikor 16-18 ezren vesztették életüket. A 20. században a legnagyobb az erzincani földrengés volt 1939-ben, abban több mint 30 ezer ember vesztette életét.
A magas számok részben abból fakadnak, hogy a hétfőn történt földrengés, pontosabban földrengések különösen pusztítók voltak. A Richter-skála szerint több komoly földrengéshullám történt: a két nagy erejű, 7,4–7,8-as erősségű, Pazarcik- és Elbistan-központú földrengés Kahramanmaras megyében volt, Gaziantep megyében pedig két 6-os fölötti rengéshullám pusztított február 6-án, amit nagyon sok építmény már nem bírt ki.
Miért van ennyi áldozat?
Az áldozatok magas száma és a mentési nehézségek abból fakadnak, hogy nagy területet érintettek a földrengések. Törökország 85 megyéjéből 10, a földrengés által érintett összterülete Magyarországénál is nagyobb, csaknem 100 ezer négyzetkilométer, a lakosság száma 14-15 millió az ott élő szíriai menekültekkel együtt.
A terület jelentős része hegyvidéki, de a völgyekben, dombosabb területeken nagyvárosok épültek. A rengések által érintett Gaziantep városának lakossága – amelynek legendás vára is összedőlt – nagyobb, mint Budapesté.
A déli Hatay tartományban lévő Antakya városáról egyik helyi barátom azt írta, most már nincs többé. Egy Debrecennél valamivel nagyobb városról van szó
– tette hozzá Egeresi Zoltán.
A szakértő elmondta: a hivatalos statisztika szerint több mint 6400 épület áll romokban vagy rongálódott meg teljesen, de ahogy halad a károk felmérése, valószínűleg nagyobb lesz a végleges szám, és meghaladja majd a tízezret. Ezek jelentős része többemeletes tömbház, jelenleg megbecsülhetetlen, hány embert érinthetett, különösen az első nagy, hajnalban érkező földrengés.
Mit lép a török kormány?
Már elkezdődött, de a következő hetek, hónapok egyik kulcskérdése a kormányzati válaszlépések értékelése lesz.
Sajnos még mindig vannak olyan helyek, ahova nem jutottak el a mentésben részt vevők, de ezek száma egyre fogy, s inkább a hóhelyzet vagy a földrengés miatt megrongálódott utak miatt nehezen megközelíthető hegyvidéki falvak érintettek
– mondja a szakértő.
Sok helyen az első napokban arról számoltak be, hogy nem érkezett senki a segítségükre. Áram, fűtés, élelmiszer nélkül voltak kénytelenek eltölteni egy-két napot az emberek
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
